Ecuador fővárosának, a világ második legmagasabban fekvő fővárosának fejlődése a Landsat műholdak felvételein követhető.
Quito mindig fontos szerepet játszott Dél-Amerika történelmében. A mai város környéke egykor az Andokon átvezető kereskedelmi útvonalak találkozási pontja, egyben az Inka Birodalom fővárosa volt. A XVI. századtól a spanyol gyarmat, majd később a függetlenné vált ország fővárosa lett. Több évtized városiasodása után ma a körülbelül kétmillió lakosú Quito fontos pénzügyi központ.
Ecuador lakosságának mintegy 64%-a él városokban, ezek közül Quito és vonzáskörzete a legsűrűbben lakott. A főváros lakossága 2000 és 2013 között évente átlagosan 3,8%-kal nőtt. Mindamellett nem a főváros Ecuador legnépesebb városa, csak a második, a tengerparton fekvő Guayaquil mögött.
A Landsat–5 1986. szeptember 15-i hamisszínes felvétele Quitóról és közvetlen környékéről. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)
Ugyanezt a területet 2019. augusztus 25-én ilyennek látta a Landsat–8. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)
A hamisszínes felvételpár Quito három évtizedes fejlődését mutatja (a hivatkozott eredeti cikkben a két kép mozgatható csúszkával hasonlítható össze). A felső felvételt a Ladsat–5 Thematic Mapper kamerája 1986. szeptember 15-én a 4-3-2 színképsávokban készítette. Az alatta lévő képet a Landsat–8 OLI műszere több mint harminc évvel később, 2019. augusztus 25-én az 5-4-3 színképsávokban vette fel. A hamisszínes felvételeken a zöld, a vörös és a közeli infravörös tartományokban készült képeket jelenítették meg, ennek megfelelően a növényzet vörösnek, a beépített, városi területek pedig szürkének látszanak. Jól látható a vegetáció fejlődése az eltelt évtizedek alatt, ami egyrészt annak tudható be, hogy 1986 aszályos év volt, másrészt annak, hogy az utóbbi évtizedekben erőteljes erdő-visszatelepítés folyt. A harmadik felvételt ugyancsak a Landsat–8 készítette, 2019. augusztus 25-én, ezen azonban természetes színekben látható a város és környéke.
A 2019. augusztus 25-i felvétel természetes színekben. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)
A város a 4794 méter magas, aktív Pichincha tűzhányó lábánál fekszik, míg kelet felől az Itchimbía és Panecillo hegységek határolják. (Maga a város 2850 méter tengerszint feletti magasságon épült, így a világ második legmagasabban fekvő fővárosa.) Mivel a város ily módon természetes határok közé szorítva helyezkedik el, ezért elsősorban északi és déli irányban volt lehetőség terjeszkedni. A városias területek kiterjedése 1988-ban 90 km2 volt, ami 2013-ra 380 km2-re nőtt.
Ecuador gazdaságának két legfontosabb ágazata a kőolaj-kitermelés és a banántermesztés. Újabban a quitói repülőtér környékén különleges gazdasági övezet kialakításán dolgoznak, hogy az ország gazdasága sokoldalúbbá válhasson.
Bár Ecuadorban a városi lakosság aránya 64%, ami magasabb a világátlagnál (55%), az országban a világ más részeivel ellentétes tendencia figyelhető meg. Míg a világ sok részén megavárosok alakulnak ki, Ecuadorban nem a két legnagyobb város fejlődése a leggyorsabb, hanem inkább a kisebb városoké, míg Quito és Guayaquil fejlődése lassul.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Lilongwe és Landsat
A világ legnagyobb sómezeje
Bolíviában is siker az űrtávközlés
Bolíviai műhold indult Kínából
Quito 33 éve (NASA EO)
Quito fejlődését jellemző statisztikai adatok, diagramok
Több mint fél évszázadon át víz borította, de a tartós szárazság miatt előbukkant. A változás műholdakról is látható.
