A bolygóra tegnap leszállt amerikai Phoenix űrszondával (és űrszondáról) készített képek közül hármat mutatunk be.
Mint arról már korábban hírt adtunk, tegnap újabb sikeresen leszállt marsi szondával bővült az emberiség eszközparkja, amikor a Phoenix leért az északi pólussapkához. Ám hogy ez az eszközpark milyen jól működik és mi mindenre képes, arra most látványos bizonyítékot kaptunk. A leszállás másnapján a Phoenix első fényképei mellett egy másik szonda, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) albumából is közzétettek egy új felvételt, jelesül azt, amelyen a Phoenix az ejtőernyőjén a felszín felé ereszkedik éppen.
A fenti képet az MRO nagyfelbontású kamerája (HiRISE) készítette. A leszálló Phoenix épp a Mars légkörében tartózkodott, az ejtőernyős fékezési szakaszban. Az űrkutatás történetében ez volt az első eset, hogy egy idegen égitestre leszálló űreszközt egy másik űrszonda fényképezett. Az MRO felszín feleti távolsága kb. 310 km volt, a képet oldalra nézve készítette, amint a kb. 10 m-es ernyő teljesen kinyílt. A sötét háttér oka, hogy az ejtőernyő, valamint a kisebb méretű foltnak megfelelő Phoenix szonda sokkal fényesebb volt, mint Mars – egyébként teljesen megvilágított – korongja. Az MRO kamerája félig-meddig véletlenül kapta el az éppen leszállófélben, valahol 300 és 3000 méter közötti magasságban ereszkedő másik szondát, mert a feladata szerint a terület „előtte-utána” (azaz a leszállás előtti és utáni állapotát rögzítő) fotókat készítette, amelyek segítségével később a változások elemzése történhet meg.
A leszállóhely környéki marsi terep a sokszög alakú mintázattal nagyon hasonló a földi sarkvidéki felszínhez. A kép egy-egy ibolya és infravörös színszűrővel (450 és 750 nm-es hullámhosszakon) készült felvétel kombinációja, a valósághoz közeli színhatást adja.
A marsi tájról készült felvételek mellett legalább olyan fontos, hogy az űrszonda saját magáról is küldjön képi információt. Ezzel a berendezések működésének ellenőrzését segíti. A fenti képen a három láb egyike látható, amint egy kicsit meg is bolygatta a talaj felszínét, miközben leérkezéskor néhány centiméternyit megcsúszott.
Ráadásképp egy rajz a leszállás helyéről. Az ejtőernyő a tervezetthez képest 6 és fél másodperccel később nyílt ki, ezért a leszállási célpontot nem sikerült pontosan eltalálni. A Phoenix végül a kijelölt terület legszélén ért talajt, amúgy teljesen rendben. A valószínű tartózkodási helyet a Mars térképén, középen piros kereszt jelöli. (Képek: NASA / JPL-Caltech / University of Arizona)
Dancsó Béla, Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
A Marsra érkezett a Phoenix
Nem minden becsapódási eredetű krátert lehet könnyen felfedezni a magasból készített képeken sem. Ilyen a németországi Ries-kráter is.
