Az ELTE Környezetfizikai Tanszékcsoportján, a Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportja által üzemeltetett műholdvevő állomás jelentős fejlesztésen esett át 2004 szeptemberében. A korábban csak kisfelbontású 1-4 kilométeres pixelméretű, az amerikai NOAA és a kínai Feng Jun holdakról származó képek vételére alkalmas állomás immár a 250 méteres felbontású MODIS-képek vételére is alkalmas.
A fejlesztés a régióban is élenjáró: a legközelebbi hasonló állomások Berlinben és a München melletti Oberpfaffenhofenben üzemelnek.
A budapesti Petőfi hídról a hídfő budai oldala felé tekintve szembetűnik az állomásnak az ELTE épülete tetején, a planetárium gömbjétől a híd felé elhelyezett parabola-antennája. A fejlesztés keretében kicseréltük a vevőfejet, amely így már a MODIS lényegesen nagyobb vivőfrekvenciájú (X-sávú) jeleit is veszi. A kellő erősségű jelvételhez nagyobb, 3,2 méter átmérőjű parabolatányért szereltünk fel. A parabola felülete egy háló, amelynek a szálai közötti távolság a vett rádióhullám hosszának tizede lehet csak. Ezáltal a szerkezet könnyebb, a felület rugalmas, pontosabban követi az ideális parabolát, és mellesleg a szélellenállása is kisebb. Ez utóbbi igen hasznosnak bizonyult például az idei november 19-i hirtelen szélvihar alkalmával is; az állomás ekkor is zavartalanul működött. A berendezéseket a Kongsberg cég szállította, azokat a cég szakmai irányításával az Űrkutató Csoport tagjai szerelték fel. A fejlesztést az Informatikai Minisztérium és a Magyar Űrkutatási Iroda is támogatta.
Az antenna mozgása során a követett hold által éppen abban az időpontban készített, a Föld felszínét ábrázoló digitális műholdfelvétel rádiójeleit veszi, amelyeket a központi egység digitális képpé alakít. Azokról a területekről készül tehát kép, amelyeket a műholdak akkor „fényképeznek”, amikor Budapestről, az antennától nézve a horizont felett vannak. A vételkörzet így a teljes Európára, Ázsia és Afrika egy részére (a Kaszpi-tengerig, az Arab-félsziget közepéig, a Szaharáig és Marokkóig) terjed ki.
Ezen - a 2004 novemberében hazánkról és a fölötte levő felhőzetről készült - felvételen nem csak a napfényben úszó Kárpát-medence és annak hegy- és vízrajza figyelhető meg, de a Balatontól északra jól kivehető két egymással majdnem párhuzamos kondenzcsík, illetve északabbra (már a Duna vonalától délre) azok árnyéka is.
Ferencz Csaba – Timár Gábor – Kern Anikó
Eredeti, nagyfelbontású felvétel.
A NASA két nagy űrobszervatóriumával a Naphoz hasonló csillagok körüli por- és törmelékkorongokat vizsgáltak.
