Egy magyar kutatók által kidolgozott kísérlet során új navigációs módszert vizsgál az űrben Kapu Tibor.
A gyógyászatban, a robotikában, de még a videójátékokban is alkalmazzák azokat a szenzorokat, amelyeket a HUNOR program keretében vizsgál a magyar űrhajós. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye különösen hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor.
A HUNOR IMU-DRS (Inertial Measurement Unit - Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, ezért a navigáción túl a programban nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat. „Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék azokat. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni” – mondta a HUNOR program kutatásáról Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa.
A kutatás közvetlen hasznossága az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában lehet segítségünkre, illetve a Nemzetközi Űrállomás segítségére. „A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk” – emelte ki a HUN-REN Rényi kutatója.
(Forrás: HUNOR Magyar Űrhajós Program / YouTube)
„Az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, robotika, videójátékok, repülőszimulátorok, és különböző fitneszeszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is” – tette hozzá a kutató.
A kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget. (Forrás: HUN-REN sajtóközlemény)
Kapcsolódó cikkek:
Kapu Tiborral úton az Axiom-4
Most jön a java
Hibás parancs volt a Beresit végzete
Schiaparelli: hogy veszett oda?
A holdutazás fedélzeti számítógépe (3. rész)
Műholdas helymeghatározás épületekben és a legsűrűbben beépített területeken?
Kapcsolódó linkek:
Tehetetlenségi navigáció az űrben (HUN-REN Rényi)
Mire keresik a választ a magyar űrhajóssal az ELTE fizikusai?
