Október 5-én véget ért az idei Nemzetközi Világűrkongresszus. A 63. IAC záróünnepsége során a konferencia zászlaja az olasz szervezőktől a kínai delegációhoz került.
Október 1-5. között zajlott Nápolyban a Nemzetközi Világűrkongresszus, amelyen részt vett az Űrvilág munkatársa is. A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF), a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) és a Nemzetközi Űrjogi Intézet (International Institute of Space Law, IISL) által szervezett rendezvényről több írásunkban is beszámoltunk, jelen cikk az utolsó a sorban.
A kongresszuson elhangzott közel 1600 technikai előadás mellett jelentős szerep jutott az űripari kiállításnak. Ezen különböző űrügynökségek, űripari cégek, profitorientált és non-profit szervezetek vettek részt, megmutatva magukat a kongresszus több mint háromezer résztvevőjének. A nagy űrügynökségek (mint például az ESA, a JAXA, vagy az olaszországi helyszínre való tekintettel az ASI, az olasz űrügynökség) mellett saját standdal volt jelen régiónkból a román űrügynökség és a cseh űrkutatási iroda is. Ahogy a 2010-es prágai konferencián sem leltünk fel piros-fehér-zöld zászlós standot, úgy az idei esztendőben is csak azért találtunk ilyet, mert az olasz standon körbefutott az olasz zászló. Jelen cikk szerzője bízik abban, hogy egyszer majd a magyar űrtevékenység és űripar szereplői is meg tudnak jelenni az év legnagyobb szakmai űrkutatási kiállításán. Ahogy abban is bízunk, hogy hamarosan az ESA igazgatója ugyanúgy mosolyogva fogja bejelenteni Magyarország ESA-tagságát, ahogy az idei esztendő plenáris ülésén számolt be arról, hogy Lengyelország lesz novembertől az ESA 20. tagállama.
A román űrügynökség standja a Nemzetközi Világűrkongresszuson.
A nagy űripari vállalatok mellett számos kisebb cég is képviseltette magát. Az egyik ilyen az egyetemi spin-off cégként indult német Berlin Space Technologies, amely kis műholdas rendszerekre specializálódott. A cég mögött egy olyan fiatal áll, aki 2003-ban a brémai világűrkongresszuson még az Európai Űrügynökség által támogatott diákként vett részt. Tom Segert az azóta eltelt évek során kutatási és menedzsmentbeli tapasztalatait ötvözve hozta létre a vállalkozását.
Nagy űripari vállalatok mellett a kisebbeknek is jutott hely.
A konferencia egyik célja a szakmai ismeretek cseréje mellett a kapcsolatépítés. Az öt napos program során több fogadásra is sor került. Október másodikán például a 2011. november 1-jén alakult Mexikói Űrügynökség tartott mexikói hangulatú fogadást, de zártkörű fogadásra várta partnereit a japán űrügynökség, a JAXA is.
Mexikói fogadás a kongresszuson.
Október 4-én a nemzetközi világűrhét kezdete alkalmából Buzz Aldrin űrhajós és Bill Nye, a Planetary Society elnöke beszélgetett. Ugyanezen a napon került sor a fiatal kutatók által szervezett „Jövő generációja” plenáris ülésre, amelyen öt fiatal – Jessica Culler (USA), Emmy Fry (USA), Rafael Jorda-Siquler (Spanyolország), Aafaque Khan (India), Ruth McAvinia (Írország) – osztotta meg véleményét a közösségi média fontosságáról és szerepéről az űrkutatásban. A kongresszus utolsó napján, pénteken az idén elhunyt Neil Amstrongra emlékeztek a jelenlévők. A zsúfolásig telt teremben Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa tartott személyes visszaemlékezést.
A konferencia péntek délután egy záróünnepséggel ért véget. Ezen Berndt Feuerbacher, az IAF leköszönő elnöke bemutatta az IAF aznap megválasztott új elnökét, Kiyoshi Higuchit, aki egyben a JAXA alelnöke is. A záróünnepség végén az elmúlt évek hagyományainak megfelelően a szövetség zászlaja a 2012-es olasz konferencia szervezőitől a 2013-as pekingi kongresszus szervezőbizottságához került.
Kapcsolódó cikkek:
Elkezdődött a 63. világűrkongresszus
Nemzetközi Világűrkongresszus – Űrtechnológia mindenkiért
Nemzetközi Világűrkongresszus – Párhuzamos olasz szálak