A Földről nézve a Nap átellenes oldalára, az L3 jelű pontba nem érdemes űrszondát küldenünk. Ki nyerte a Természet Világa csillagászati különszámát?
A múlt héten feltett rejtvénykérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a Nap–Föld rendszerben a korlátozott háromtest-probléma nevezetes megoldásait adó öt Lagrange-pont küzül melyik az, ahová a nem érdemes űrszondát küldeni, és miért? A másik négy, űreszközök üzemeltetése szempontjából ígéretes Lagrange-ponttal kapcsolatban pedig az kértük, hogy mind a négy pont esetében nevezzenek meg legalább egy űreszközt, amelyek vagy ott (illetve annak a pontnak a környezetében) üzemelnek, vagy a közeljövőben jutnak majd oda.
Az öt Lagrange-pont a Nap–Föld rendszerben, ahová egy űrszondát úgy lehet elhelyezni, hogy ott a két nagy égitesthez képest nyugalomban maradhatnak.
Örömmel tapasztaltuk, hogy számos (több mint 30) megfejtés érkezett, s ezek többé-kevésbé helyesek is voltak. Azt szinte mindenki eltalálta, hogy az L3 pont a legkevésbé kedvező hely. Ennek a legfőbb oka, hogy a Nap eltakarja előlünk, így nem tudnánk közvetlenül kommunikálni egy oda helyezett űrszondával. Mint arra többen rámutattak, elvileg elképzelhető volna, hogy épp az L4 vagy L5 pontba olyan rádiós átjátszó űreszközöket telepítsünk, amelyek megoldanák ezt a problémát. Ehhez azonban egy jó indokra is szükség volna, hogy miért szeretnénk – költségeket nem kímélve – megfigyelni a Nap „hátoldalát”, méghozzá még kicsit messzebbről is, mint amilyen a Nap–Föld távolság. Nem véletlen, hogy nem is tudunk olyan tervezett űrprogramról, amely az L3 pontba készülne.
A többi Lagrange-ponttal kapcsolatban csak egy-egy példát kértünk, de a legtöbben túlteljesítették a feladatot. Mi most a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány űreszközt. (Bővebb lista található a témával foglalkozó angol nyelvű Wikipedia-oldalon, ld. a cikk alján). Az L1 körül, ahonnan a Nap megfigyelésére nyílik ideális lehetőség, működik a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) és az ACE (Advanced Composition Explorer). A szintén a Földtől kb. 1,5 millió km-re, de a Nap irányával ellentétes oldalon levő L2 pont körüli helyzet idális a távoli világegyetem megfigyelésére. Jelenleg az amerikai WMAP (Wilkinson Microwave Anisotropy Probe), valamint az európai Herschel- és Planck-űrtávcső működik itt. Ide készül majd többek közt az ESA Gaia nevű asztrometriai űrszondája, és a James Webb-űrtávcső is. Az L4 és L5 pontokba egyelőre nem került kifejezetten oda szánt űrszonda, de 2009 őszén a STEREO-A és a STEREO-B megközelítette ezeket, miközben két eltérő térbeli irányból figyeli központi csillagunkat.
A helyes megfejtést beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Kovács Éva a Természet Világa jóvoltából a folyóirat nemrég megjelent Feltárul a Világegyetem című színes különszámának egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!
Akinek most nem kedvezett a szerencse, az is hozzájuthat a folyóirat e különszámához, hiszen az most is kapható az újságárusoknál, valamint megrendelhető a kiadónál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál (1088 Budapest, Bródy S. u. 16., titlap@telc.hu), 990 Ft-os áron. A következő hetekben még két alkalommal mi is hirdetünk új rejtvénypályázatokat egy-egy újabb ajándék példányért.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
REJTVÉNY: Lagrange-pontok
FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ: Feltárul a Világegyetem
Tíz éve indult a SOHO
A két STEREO szonda iránya már derékszögben
Elindult a Herschel és a Planck
Merjünk nagy űrtávcsövet álmodni
Objektumok a Lagrange-pontokban (Wikipedia)
Feltárul a Világegyetem - a Természet Világa különszáma
Hosszabb idő után ismét jelentkezünk rejtvényrovatunkkal. Ezúttal a Természet Világa szívességéből a folyóirat most megjelent csillagászati különszámának ajándék példányaiért indulhatnak versenybe olvasóink.
