Január 17-én (közép-európai idő szerint az esti órákban) indulhat el Floridából az első űrszonda az utolsó, helyszíni eszközökkel még nem kutatott bolygó, a Plútó felé. Az út a fagyott világig kilenc és fél évig tart.
Mára a Plútó maradt az egyetlen bolygó, amelyet még nem látogatott meg közelről ember készítette űreszköz. Ha a felbocsátás időben sikerül, a szonda 9 órán belül a Hold távolságának megfelelő messzeségbe jut, 13 hónap múlva halad el a Jupiter mellett, és a hintamanőver nyomán 2015-ben érkezik célba.
A New Horizons indítási ablaka 2006. január 11-e óta áll „nyitva”, és február 3-ig használható. Sikeres start esetén a New Horizons 2007 februárjában a Jupiter mellett haladna el. Ezután a szondát hosszú időre hibernálnák, csak időnként „felébresztve”, hogy ellenőrizzék a műszereit. 2015 júniusában kezdődne a tudományos munka, a Plútó-Charon-rendszer melletti elhaladásra 2015 júliusában kerülne sor. 2016-2020 között további Kupier-övbeli kisbolygó vizsgálata, illetve az ottani bolygóközi tér tanulmányozása lenne a cél.
Szöveg: Horvai F. - Frey S. - Szentpéteri L.
Ábrák: NASA
Az indítást egy Atlas-5 típusú rakéta végzi Cape Canaveralról, a 41-es indítóállásból, helyi időben 13:24 és 15:23 között (18:24 - 20:23 GMT). A jelentések szerint a rakéta és a rászerelt New Horizons (Új horizontok) űrszonda egyaránt kész a repülésre.
A Plútó-szonda feladata a bolygó és holdja megközelítése, mellettük való elhaladás közben azok tanulmányozása. Útja során új célpontokat keresnek neki, hogy a Kupier-öv egyéb objektumait is kutatni tudja. A szonda neve talán még némi magyarázatot igényel. Először Pluto Expressnek nevezték, de ezt később Pluto-Kuiper Expressre módosították, bevéve a programba több másik Kuiper-objektumot is. Az egész programot bevonták a megszülető New Frontiers koncepció alá, ami több, távoli világokat felderítő űrszondát tartalmazna, melyek közül a Plútó-szonda csak az első lenne. (A New Horizons következő szondájáról még nem született döntés.) Annak hangsúlyozására, hogy a szonda egy új koncepció első küldetését hajtaná végre, elnevezését megváltoztatták, s így már New Horizons néven indulhat.
A Plútó rendszerének vizsgálata ma különösen aktuális, hisz – ahogy arról korábban beszámoltunk – a Hubble-űrtávcső segítségével a Naprendszer 9. nagybolygója (?) mellett két újabb, a Charonnál kisebb, és távolabbi pályán keringő kísérőt fedeztek fel 2005 közepén. A Plútó holdjainak száma ezzel háromra nőtt, s így ez az első ismert négyes objektum a külső Naprendszer Kuiper-övezeteben. A Hubble-megfigyeléseket még május 15-én és 18-án végezték, a Plútó felé most indítandó amerikai New Horizons űrszonda előkészítő munkálatainak keretében.
Kapcsolódó cikkek:
Születőfélben a Plútó-szonda
Két új Plútó-hold
Tiltakozás a Plútó-szonda ellen
Kapcsolódó linkek:
New Horizons honlap (NASA)
A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.
