Az Antarktiszon élő teljes császárpingvin-populációt most először sikerült rendesen összeszámolni, nagyfelbontású űrfelvételek alapján.
A kutatók által használt műholdképeket 450 km magasan keringő távérzékelő mesterséges holdak (QuickBird, WorldView-2, Ikonos) készítették. A számlálás eredménye meglepetés, hiszen a műholdas adatokat felhasználó, a PLoS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint közel kétszer annyi császárpingvin (Aptenodytes fosteri) él Déli-sarkvidéken, mint amennyit korábban feltételeztek. Eszerint 46 kolóniában összesen 595 ezer madár található. (Eddig összesen 38 kolóniát ismertek.) A számlálás során 238 ezer költő párt találtak, a teljes populációra vonatkozó becslésnél pedig abból indultak ki, hogy a pingvinek 80%-a költ.
Az antarktiszi partvidéken 2009-ben megfigyelt császárpingvin-kolóniákat a létszámukat jelző piros körök mutatják a térképen. (Kép: Fretwell et al., PLoS ONE 7(4), e33751)
A pingvinszámláláshoz 2009-ben, szeptembertől decemberig gyűjtöttek nagyfelbontású műholdképeket. Ez a pingvinek költési időszaka. Speciális képfeldolgozási technikával sikerült elérniük, hogy a nagyon nagy felbontású felvételeken meg tudják különböztetni a pingvineket az árnyékuktól – és a környéket borító ürüléktől. A kb. 60 cm × 60 cm-es földfelszíni kiterjedésű képpontok (pixelek) elegendően kicsik a nagytestű madarak megszámlálásához. A műholdas adatok pontos kalibrálása érdekében egyes kolóniákban helyszíni számlálásokat is végeztek. A korábbi császárpingvin-népszámlálások nem voltak teljesek: vagy csak helyszíni kutatásokon, vagy repülőgépekről végzett megfigyeléseken, illetve az azokból kiinduló becsléseken alapultak. A terepi munka akár -50 °C hőmérsékleten, a sűrűn lakott pingvinkolóniákban nem könnyű, és a telepek nagy része nem is közelíthető meg. A repülőgépes felmérés pedig igen költséges. A műholdas távérzékelés talán az egyetlen költséghatékony, és a legteljesebb információt nyújtó módszer.
Ráadásul rövid időközönként viszonylag könnyűszerrel megismételhető. A sarkvidékeken élő állatok populációjának megfigyelése, az egyedszám változásának követése mostanában új jelentőséget kapott, amikor megpróbálják a földi klíma változásainak esetleges hatását felmérni. A pingvinek számára például meghatározó, hogy hogyan alakul költőhelyükön a tengeri jégtakaró sorsa. Egy tavalyi jelentés szerint például eltűnt egy 1948 óta ismert császárpingvin-kolónia, a feltételezések szerint részben azért, mert a térségben rekordméreteket öltött a tengeri jég olvadása. Nem csak pingvinek, de például fókák műholdas megfigyelése is folyik. A fehér jégfelületen tartózkodó sötét színű állatok különösen alkalmasak a műholdas számlálásra.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A tengeri jég „arcai”
Jégmozgás az Antarktiszon
Látogatás az Antarktiszon
Pingvinszámlálás űrfelvételek alapján (Scientific American)
Szibéria északi részén a nyílt tundrától egyre inkább elhódítják a területet a cserjék. Ezt egy modern és egy 1966-ból (!) származó nagyfelbontású űrfelvétel összevetésével is jól lehet szemléltetni.
