A Föld erdőborítása, 2009 júniusa és szeptembere közt végzett műholdas radarmérések alapján. A mozaikhoz közel 86 ezer egyedi felvételt dolgoztak fel. A színkódoláshoz a vízszintesen és függőlegesen polarizált rádiójelek visszaverődését jellemző adatokhoz vörös és zöld színt rendelték, a kettő arányához pedig a kéket. A világoszöld árnyalatok dús növényzetre utalnak. (Kép: JAXA / METI, feldolgozás: JAXA)
A fenti kép Európát ábrázoló részlete kinagyítva.
Az adatbázis és korábbi mérések felhasználásával tanulmányozható, hogy a Föld erdőségeiben hogyan változik a megkötött szén mennyisége, ami közvetlen kapcsolatban van a klímaváltozással. Műholdas távérzékelési adatokat az 1970-es évek elejétől kezdve használnak erre a célra. Megállapítható, hogy a világ mely tájain pusztulnak a leginkább az erdők, ami segíthet az ellenintézkedések meghozatalában. Az erdők eltűnése következtében a légkörbe kerülő plusz szén-dioxid mennyisége becslések szerint mintegy 20%-a a teljes értéknek. Ez a hatás a második helyen áll a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) felhasználásából eredő szén-dioxid-kibocsátás után.
A szárazföldek mintegy egyharmadát borítják erdők. Ezen a 2009-es térképen a fenti változattal szemben mindössze két színt alkalmaztak: zöld az erdős, sárga a nem erdős vidék. (A harmadik szín, a kék értelemszerűen a vizeket jelöli.) Itt erdőnek minősülnek azok a területek, ahol hektáronként legalább 100 tonna a biomassza tömege. Földi ellenőrző mérések alapján állítható, hogy az erdős és erdőmentes területek elhatárolásának pontossága a Daichi műholdas radarmérései alapján 84%-os pontosságú. (Kép: JAXA / METI, feldolgozás: JAXA)
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Egy földmegfigyelő műhold – több adat
Újabb japán távérzékelő műhold
Bolygónk az űrből (5) – Növényborítottság
Kapcsolódó linkek:
A Föld erdőtérképe műholdradaros mérésekből (JAXA)
Megosztás:
A térképhez a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) földmegfigyelő műholdjának PALSAR (Phased Array type L-band Synthetic Aperture Radar) műszerével felvett adatokat használták. Az L-sávú apertúraszintézis-radar előnye az optikai hullámhosszakon dolgozó távérzékelő berendezésekkel szemben, hogy a felhőborítás nem zavarja a képalkotásban. A világ első 10 m-es felbontású globális erdőborítási térképe két évre, 2007-re és 2009-re készült most el.
