A Tiangong-1 (jelentése: mennyei palota) és a Sencsou-8 űrhajó (balra), amikkel a megközelítést és dokkolást gyakorolják majd. Mindkét űreszközt Hosszú Menetelés-2F rakétával bocsátják fel. (Fantáziakép: China Manned Space Engineering Office)
Az idei események ugródeszkaként szolgálhatnak majd Kína komolyabb űrállomásprogramjához. De mielőtt erre rátérnénk, ismerkedjünk meg a Tiangong-1 fő jellemzőivel. A kb. 8 és fél tonnás modul tervezett élettartama 2 év. Mindkét végén ellátják majd egy-egy dokkolóegységgel. (Más források szerint ugyanakkor csak az egyik oldalon lesz kapcsolódási lehetőség.) 2012-ben a Sencsou-9, majd -10 űrhajók is elindulnak és hozzákapcsolódnak az Tiangong-1-hez – immár emberekkel a fedélzetükön.
A Tiangong-1 szerelés közben. (Kép: China Manned Space Engineering Office)
Az következő két év során begyakorlandó manőverezési és dokkolási képességeket a kínaiak arra szeretnék felhasználni, hogy 2020-ig egy komolyabb űrállomást, amolyan Föld körüli kutatólaboratóriumot építsenek ki. Az országnak jelenleg egy 21 főből álló űrhajóscsapata van, köztök két nővel. A 60 tonnásra tervezett, három modulból összetevődő, a „kínai Skylabnek” is becézett állomás méretében nem vetekszik majd a Nemzetközi Űrállomással, de így is jelentős programnak számít. Ellátására külön teherűrhajó-típust fejlesztenek. A három modul közül a legnagyobbik, egy 20-22 tonnás egység kb. 18 m hosszú és a legszélesebb helyen 4,2 m átmérőjű lenne. Ezt állítanák pályára elsőként.
A tervezett háromrészes űrállomás vázlata. A központi modulhoz (balra fent) oldalról két kísérleti egység csatlakozna. Jobbra lent a csatlakozó Sencsou űrhajó. (Grafika: Karl Tate / Space.com)
Nemrég felhívást intéztek a kínai emberekhez, hogy javasoljanak emblémát és nevet az első „igazi” űrállomás számára. Ebből is látszik, hogy a programnak fontos propagandaszerepet is szánnak. A hazai űrprogram nemzeti büszkeség tárgya, különösen azért, mert lényegében nemzetközi együttműködés nélkül zajlik. Ugyanakkor a döntéshozók azt remélik, hogy a program elősegíti a technológiai és gazdasági fejlődést. Az ellenzők ugyanakkor azon fanyalognak, hogy mindez csupán megismétlése annak, ami évtizedekkel ezelőtt az Egyesült Államokban történt. A klasszikus űrversenyről persze nincs, és az időbeli lemaradás miatt nem is lehet szó. A kínaiak megfontoltan haladnak a maguk útján, ami az emberes űrkutatás fejlesztését illeti. Az űreszközökkel végrehajtott megközelítési technikák begyakorlásának katonai jelentősége is lehet, hiszen ezeket adott esetben automata űreszközökkel is alkalmazni lehet.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Alakulóban a kínai űrállomás
Kínai űrhírek, űrtervek
Mi várható 2011-ben? (1. rész)
Kapcsolódó linkek:
A kínai űrállomásprogram állásáról (Space.com)
Megosztás:
