Folytatjuk beszámolónkat az október 4-én, a Szputnyik-1 felbocsátásának 60. évfordulóján az MTA székházában tartott ünnepi rendezvényről.
Az Űrkutatás Napja 2017 programjának második felében olyan szakmai előadások következtek, melyek konkrét magyar kutatásokat, fejlesztéseket mutattak be. Elsőként Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa RadMag – Egy magyar műszer az űridőjárás monitorozásának szolgálatában címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a kutatásaik egyik fő irányvonala az űrbéli sugárzás mérése, az űrhajósok sugárvédelmének megoldása. Ez azért fontos, mert a Föld körüli térség állapota folyton változik, ez a változás pedig jellemzően nem előre jelezhető, pedig hatással van az emberekre – Almár Iván szavaival élve az űrcivilizációra – mind a Földön, mind a világűrben. Így tehát igen fontos, hogy az űridőjárást nyomon követhessük, képesek legyünk a sugárzás mérésére. Ezért is született meg már közel két éve a RadMag műszer és a CROSS rendszer ötlete, melyet Hirn Attila beszéde további részében mutatott be.
Az űrutazás pszichológiai kihívásai címmel Balázs László és Ehmann Bea, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársai tartották meg bemutatójukat, mely igen különös színfoltja volt az előadásoknak, hiszen nem műszerekről, mérésekről, hanem emberekről szólt. Kutatásaik azzal foglalkoznak, hogy az űrkutatásban a meglévő műszaki kihívások mellett milyen hatással van egy űrutazás az emberi agyra, illetve hogy hogyan őrizhetik meg az űrhajósok egy hosszú út során is a legjobb teljesítőképességüket. Beszéltek az űr-tengeribetegségről, stresszorokról, alkalmazkodásról a nem mindennapi élethez, mind neurológiai, mind pszichológiai szinten. Ehmann Bea bemutatott különböző pszichológiai kísérleteket is, többek közt például a Mars500-at, melyek felkészítik az emberiséget a hosszú űrutazásra.
A következő előadásban bemutatkozott a Magyar Repülő- és Űrtechnológiai Platform (HATP). Solymosi János, a HATP elnöke áttekintést adott a szervezetről, mely segíti a különböző űrkutatással foglalkozó cégek, intézmények közös munkáját, az információk áramlását a még hatékonyabb munka érdekében. A HATP tevékenysége igen sokszínű, többek között foglalkozik tudományos műszerekkel, űreszköz-részegységek készítésével, platformokkal, földi infrastruktúrával is. Több komoly feladat és sikeresen teljesített misszió áll a szervezet mögött.
Az ESA magyarországi Technológia Transzfer Irodájának bemutatására Tandi Zsuzsanna, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont innovációs titkára, az ESA TTO magyarországi iroda vezetője vállalkozott. Tandi Zsuzsanna mind itthon, mind Genfben azt a feladatot látja el, hogy a kutatóközpontban folyó munka eredményeit továbbítsa az ipari szektor számára. Magyarország teljes jogú ESA tagságát követően csatlakoztunk az ESA technológia transzfer programhoz, melynek célja, hogy különböző űrtechnológiai fejlesztéseket földi használatra, vagy az ipar számára emeljenek át, illetve bemutassák azokat a magyar gazdasági szereplőknek. Kiemelte, hogy a tevékenységük a technológia átadói, illetve átvevői számára is ingyenes, teljes mértékben elérhető és segítő feladatot lát el.
Copernicus magyar módra címmel Bárczy Pál, professzor emeritus (Magyar Űripari Klaszter) tartott előadást. Először bemutatta a miskolci HUNPSACE Magyar Űripari Klaszter fejlődését, munkásságát. Tevékenységeik közé tartozik többek közt a műholdalkatrészek, részegységek gyártása, illetve képfeldolgozás is. Másodjára a Copernicus program bemutatása következett, mely egy Európai Uniós projekt, bolygónk megfigyelését tűzte ki céljául. A program megvalósításában több részfeladatot is a Magyar Űripari Klaszter tagjai végeztek el.
(Fényképek: Trupka Zoltán)
A nap utolsó előadását három fiatal szakember tartotta meg: elsőként Szendrei Dániel gépészmérnök, aki a MANT Űrtáborának folytatásaként létrejött nyári Űrakadémia tavalyi projektjét, az Űrpaprikát ismertette meg a résztvevőkkel. Majd Ordasi András és Pusztai Péter Egy CubeSat küldetés címmel tartották meg rövid bemutatójukat. Szendrei Dániel előadását az Űrakadémia ismertetésével indította, majd rátért a tavalyi találkozó projektjére, az Űrpaprikára. Az Űrpaprika azt az ötletet dolgozza ki részletesen, hogy amennyiben képesek lennénk például paprikát termeszteni egy hosszas űrutazás során, úgy megoldható lenne többek közt az a probléma, hogy a gyógyszerek hatóanyag-tartalma igen gyorsan elvész az űrbéli körülmények között. Erre kínál megoldást az Űrpaprika, mely nem csak vitaminokban gazdag, de még magyar is. Ordasi András és Pusztai Péter az idei Űrakadémia-projekt bemutatásával folytatta az előadást, mely egy kis műhold (CubeSat) ötletének kidolgozása volt. Az űrakadémiai CubeSat a Holdra indulna Föld körüli pályáról, és égi kísérőnk felszínét figyelné meg. Kidolgozásának részeként bemutatták többek közt az optikai rendszer fejlesztését, az űreszköz kommunikációját, hővédelmét, pozicionálását és tesztelését is.
A nap zárásaként újra Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke kapott szót, aki megköszönte az előadók munkáját, a szép számban megjelent résztvevők figyelmét. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrkutatás Napja 2017 (1. rész)
Szputnyik’60
PROGRAMAJÁNLÓ: Űrkutatás Napja 2017
RADCUBE és CROSS
Mars-szimuláció Ománban, magyar kutatók részvételével
Űripari megoldások technológiai transzfer lehetőségei Magyarországon
Orosz–magyar műhold készül!
Miskolcról az űrbe
Űrpaprikát a Nemzetközi Űrállomásra!
(Legalább még) egy CubeSat-küldetés
Magyar Asztronautikai Társaság
Az idei Űrkutatás Napja a megszokottnál talán kicsit még ünnepélyesebb volt, hiszen most ünnepeltük a Szputnyik-1 felbocsátásának hatvanadik évfordulóját.
