Az idei Űrkutatás Napja a megszokottnál talán kicsit még ünnepélyesebb volt, hiszen most ünnepeltük a Szputnyik-1 felbocsátásának hatvanadik évfordulóját.
A köszöntő során Both Előd, a fő szervező Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke is kiemelte, milyen különleges ez a nap, illetve hogy milyen különleges maga a helyszín is, ahol megrendezték. Nem csoda, hiszen idén október 4-én a Magyar Tudományos Akadémia biztosított helyszínt a rendezvénynek.
A köszöntő után három nyitóbeszéd következett. Elsőként Pócza András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője köszöntötte a résztvevőket, beszélt a magyar űrkutatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről, illetve az NFM támogatásáról.
A második nyitóbeszédet Bokor Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökétől hallhattuk, aki maga is több űrkutatási projekten dolgozott pályafutása során. Elmondta, hogy bár Magyarországon elsőre úgy tűnhet, hogy az űrkutatás nem egy jelentős terület, mégis ha valaki egy kis bepillantást nyer a magyar űrkutatás világába, azonnal szembetűnik, hogy számtalan szervezet kapcsolódik szorosan a területhez. Reméli, hogy ez sokszínűség nem csak az országunkon belül lesz ilyen, hanem hogy nemzetközi szinten az orosz és az európai kapcsolatokon túl együttműködünk majd az amerikai NASA-val is. Harmadikként pedig Solymosi János, a MANT elnöke szólalt meg. Beszédében elmondta, hogy az egyesület mondhatni egyidős a magyar űrtevékenységgel, azóta már generációk adták át egymásnak tudásukat a szervezetben. A MANT céljai között most az szerepel vastagon szedve, hogy minél nagyobb szerepet vállaljanak az európai, illetve világszintű űrtevékenységben. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a megfelelő szellemi tőkét itthon tudjuk tartani.
A nyitóbeszédek után hagyományosan az űrkutatási díjak átadása következett. A MANT idei díjazottjai: Vizi Pál Gábor (Nagy Ernő-díj), Nagy János Zoltán (Fonó Albert-díj) és Bárczy Pál (a MANT tiszteletbeli tagja).
A programban az első eladást Almár Iván professzor tartotta 1957. október 4. – hatvan év múltán visszatekintve címmel. Egy nagyon lényeges dologra hívta fel a figyelmet: ha azt mondjuk, hogy űrkorszak, azzal arra utalunk, hogy egyszer majd lezárul ez az időszak, ahogy a történelemben is minden korszaknak volt eleje, így vége is. Azt javasolta tehát, hogy említsük ezt az 1957-ben kezdődött új időszámítást űrcivilizációnak, hiszen ahogy nem tudtuk hatvan éve, hogy hol leszünk 2017-ben, úgy most sem tudhatjuk, hogy hol leszünk 2077-ben. Azonban valószínűleg ez az első fontos lépés, mely során az első ember alkotta testet, a Szputnyik-1-et felbocsátottuk a világűrbe, egy végeláthatatlan fejlődés kezdeti lépése volt. Azóta emberi mértékkel szinte felfoghatatlan felfedezéseket tettünk, olyan határokat feszegetünk, melyekről talán azt gondoltuk, nem is léteznek.
Ezután Szarka László akadémikus, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Nemzetközi Geofizikai Év címmel folytatta az előadások sorát. Beszélt az 1957–58-as Nemzetközi Geofizikai Év előzményeiről, a Sarki Évről, tudományos hatásáról. Az Osztrák-Magyar Monarchia korszakától a második világháborún át napjainkig bemutatta a sarki évek, illetve geofizikai évek változását.
A magyar űrtevékenység aktuális helyzete címmel Horvai Ferenc, az NFM főtanácsosa szólalt meg. Beszédében bemutatta a Magyar Űrkutatási Iroda szervezeti rendszerének hátterét, annak változásait, vezetőit egészen a mai napig. Megemlítette, hogy a MŰI igyekszik minél inkább támogatni a magyar kutatóintézeteket is, azonban jelentős munkát végeznek a külföldi kapcsolatok terén itt. A külföldi kapcsolatok között természetesen nagyon fontos és említésre méltó az ESA, Magyarország ESA tagsága, az Európai Unió által kezdeményezett különböző projektek, az Oroszországgal való együttműködés, illetve különféle kapcsolatok a világ majdnem minden tájáról.
Az Űrkutatás Napja 2017 közönsége. (Fényképek: Trupka Zoltán)
Az szünet előtti előadások sorát Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója zárta Műszaki kutatás az űrtevékenységben címmel. Beszédében bemutatta a műszaki kutatás, a műszaki szakma helyzetét, jelentőségét a magyar űrkutatásban. Kiemelte, hogy a kézzelfoghatóság, a jól értelmezhetőség nagyon fontos eleme minden emberi tevékenységnek, így a műszaki tevékenység egy jó eszköze annak, hogy széles tömegnek be tudjuk mutatni egy olyan széles spektrumú tevékenység fontosságát, mint az űrkutatás.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
PROGRAMAJÁNLÓ: Űrkutatás Napja 2017
Szputnyik’60
Űrkutatás Napja 2017 (2. rész)
Magyar Asztronautikai Társaság
A MANT ma az Űrkutatás Napján emlékezik meg az űrkorszak kezdetének 60. évfordulójáról, a Természet Világa tematikus összeállítással készült a neves eseményre.
