Tesztelik az első „igazi” Galileo holdat

Az európai műholdas navigációs rendszer első műholdsorozatának első tagja megérkezett az ESA hollandiai technológiai központjába.

Noordwijk mellett, az ESTEC (European Space Research and Technology Centre) létesítményeiben fogják elvégezni azokat a tüzetes vizsgálatokat, amelyek sikeres végrehajtása nélkül nem indulhat az űrbe a Galileo műholdrendszer teljes kiépítési fázisának (Full Operational Capability, FOC) első űreszköze.

Május 15-én közúton, konténerbe csomagolva megérkezett az ESTEC tesztcsarnokába az első legyártott Galileo FOC műhold. (Képek: ESA)

Az első Galileo FOC műhold műszaki tartalmában lényegében azonos a már pályán levő négy, a rendszer működésének kipróbálására készült (In-Orbit Validation, IOV), de a majdani teljes rendszer részeként is üzemben maradó űreszközzel. Ezt, és a már megrendelt másik 21 társát azonban egy másik űripari konzorcium gyártja. Az FOC holdak esetén a fővállalkozó az OHB System (Bréma, Németország), a navigációs berendezéseket a Surrey Satellite Technology vállalat (Guildford, Egyesült Királyság) készíti.

Az ESTEC létesítményeiben Európában egyedülálló módon egy telephelyen rendelkezésre állnak mindazok az eszközök, amikkel egy űreszköz startra való felkészültségét ellenőrizni lehet. A vákuumkamrában a légüres térben való viselkedést tesztelhetik, szélsőséges hőmérsékleti körülmények közepette. A hőmérséklet kiegyenlítődését segítő levegő híján a műholdak – függően a napsütötte vagy árnyékos pályaszakasztól – több száz fokos hőingadozást kell elviseljenek. A Galileo FOC műholdak névleges működési élettartama 12 év lesz. További tesztek a felbocsátáskor fellépő vibráció és akusztikus zaj hatását ellenőrzik. A fedélzeti elektromos berendezések kompatibilitását, az esetleg fellépő zavaró interferenciát, és a navigációs jeleket majdan a Földre sugárzó antennák működését egy a külvilágtól elektromágnesesen elszigetelt „süketszobában” tesztelik.

A Galileo műholdak rendszerének minden tagja hely és sebesség meghatározására, pontos időszinkronizációra alkalmas navigációs jeleket sugároz. Működési elve hasonló a jól ismert amerikai GPS rendszeréhez. A pontosságot fejlett fedélzeti atomórák garantálják. A Galileo holdak ezen felül a műholdas keresési és mentőrendszerbe (vészjelzések továbbításába) is bekapcsolódnak. Az FOC holdak a már működő IOV holdakkal összehasonlítva nagyobb teljesítménnyel sugározzák majd rádiójeleiket. A második és harmadik elkészülő FOC hold júniusban és júliusban várható az ESTEC-be. Ha ez a három űreszköz átesik az összes ellenőrzésen, a sorozat további tagjai már kevésbé részletes vizsgálatokat igényelnek felbocsátás előtt.

Az első két Galileo FOC hold a tervek szerint már idén ősszel csatlakozhat a négy működő – 2011-ben és 2012-ben ugyancsak párban, ugyancsak Szojuz rakétával Kourouból indított – IOV holdhoz a közepes magasságú Föld körüli pályákon, hogy fokozatosan benépesítsék bolygónk környezetét. A következő Galileo műholdpáros startja 2013 végéig várható, ha minden a most elképzelt menetrend szerint alakul. Ezek után az eseményeknek fel kell gyorsulni: a rendszer az évtized közepére már használhatóvá válik, majd a Galileo 2019-ig, 27 működő és 3 működőképes tartalék műholddal globális lefedettséget nyújt majd felhasználóinak. Megfelelő vevőberendezéssel a Galileo alapszolgáltatása ingyenesen hozzáférhető lesz, 1 méteresnél jobb helymeghatározási pontosságot nyújtva. Centiméteres nagyságrendű pontossággal fizetős szolgáltatást is terveznek. A műholdak 23 222 km-es magasságban, három, egymástól a felszálló csomó hosszában 120°-os különbséggel elhelyezkedő, az Egyenlítő síkjához képest 56°-kal hajló pályasíkban keringenek (a végleges kiépítésben pályasíkonként 9 aktív és 1 tartalék űreszközzel).

Kapcsolódó cikkek:
Pályán az első két Galileo műhold
Újabb két Galileo IOV hold indult
Szerződés az első 14 Galileo műholdra
Megrendelés nyolc új Galileo műholdra
Még több pénz, még több késés?

Kapcsolódó linkek:
Az első Galileo FOC hold megérkezett az ESTEC-be (ESA)