Egy jó kép többet ér minden szövegnél – a távérzékeléssel gyűjtött információ esetén is.
Bár egy mérési eljárás igen összetett lehet, az adatok pedig nehezen értelmezhetők, a politikai vagy gazdasági döntéshozók, vagy egyszerűen csak a közvélemény számára emészthető formában kell tálalni az eredményeket. Csak ebben az esetben remélhető, hogy azokat megértik és megfelelő módon használják fel. Erre mutatott egy látványos példát a Német Légi és Űrrepülési Központ (DLR) az Európai Űrügynökség (ESA) nagyszabású földmegfigyelési konferenciáján. Az idei Living Planet (Élő Bolygó) konferenciának a múlt héten a skóciai Edinburgh adott helyet.
(Kép: DLR – nagy felbontásban itt letölthető)
A látványos, színes, az épületeket és más tereptárgyakat térhatást keltő módon ábrázoló kép a német főváros, Berlin egy részletét mutatja. A színek az egyes helyek emelkedésének vagy süllyedésének pontos mértékére utalnak. Az adatokat állandó szórópontú műholdradar-interferometriás technikával gyűjtötték. Ez azon alapul, hogy a radaros távérzékelő műholdak egy adott terület – így például Berlin – felett rendszeresen elrepülnek, s ilyenkor lényegében a radarjeleket visszaverő pontok és a műhold pontos távolságáról gyűjtenek információt. A távolsági adatok időbeli változásából meghatározható a függőleges felszínmozgás. (Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy Budapestről is készült már ilyen radaros felszínmozgás-térkép, illetve a kolontári vörösiszap-tározó három éve átszakadt gátjainak mozgástörténetét is meg lehetett ilyen módon állapítani, több mint egy évtizedre visszamenően.)
A nagyvárosok egyes területei, sőt egyedi építményei stabilitásának ismerete fontos lehet várostervezési és biztonsági szempontból is. Ha a műholdak ennek feltérképezésére is alkalmasak, vétek nem élni a lehetőséggel.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
PS-InSAR technika és Budapest mozgástérképe
Hogy mozogtak a vörösiszap-tározó gátjai?
Metróépítés Budapesten: mennyit süllyed a felszín?
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (1. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (2. rész)
Műholdradaros vizsgálatok: létezik ilyen? (3. rész)
Látványos példa műholdas adatok ábrázolására (ESA)
A Föld körüli pályáról végzett távérzékelés hasznos módja lehet történelmi helyszínek megfigyelésének – főleg távol eső vagy politikailag instabil helyszíneken –, sőt új régészeti felfedezésekhez is hozzásegíthet.
