A tömegközlekedés az egyik olyan terület a sok közül, amelyre mindig ráfér(ne) a fejlesztés. Most az európai EGNOS helymeghatározó rendszer egyik kísérleti stádiumban levő alkalmazását mutatjuk be.
Az EGNOS-ról már az Űrvilágban is sokat írtunk. Emlékeztetőül röviden: ez egy olyan műholdas szolgáltatás, amely korrekciós jeleket és megbízhatósági információkat nyújt az amerikai GPS (és az orosz GLONASSZ) rádiónavigációs műholdrendszerek felhasználóinak. Az adatokat egy földi követőállomás-hálózattal gyűjtik, az információkat geostacionárius mesterséges holdak révén sugározzák vissza a Földre. Az egyetlen – persze az EGNOS-jelek fogadására is képes – vevőberendezéssel elérhető helymeghatározási pontosság ezzel a kontinensen néhány méteresre javul.
Az EGNOS-busz projekt célja a jobb helymeghatározási pontosság és a műholdas adatok megnövelt megbízhatóságának kihasználása. Mindez természetesen az utasok megelégedettségét, a jobb járműkihasználást, s így a gazdaságosabb és környezetkímélőbb működtetést, a hatékonyság folyamatos ellenőrizhetőségét, a váratlan forgalmi helyzetekhez alkalmazkodó gyors beavatkozás lehetőségét eredményezi. A megoldandó műszaki problémák közül említést érdemel a városi és városkörnyéki környezetben a műholdak kitakarása (pl. magas épületek, aluljárók miatt), a műholdakról érkező rádiójelek többutas terjedése, illetve az EGNOS korrekcióknak a járművekbe továbbítása földi rádióhálózaton.
(CNES Magazine, 2005. június)
A műholdas helymeghatározás egyik jelentős alkalmazása a járművek követése. A városi hatóságok, a közlekedési vállalatok, s persze az utasok régi vágya, hogy a tömegközlekedés kiszámíthatóbb és hatékonyabb legyen. A buszok flottájának irányítására, a járművek indítására, az utasok informálására most új eszközt fejleszt a francia Navocap cég, spanyol részvétellel, az EGNOS alkalmazásával.
A tömegközlekedési hálózatok menedzselése sok évtizedes múltra tekint vissza. Eleinte természetesen kimerült a menetrendek megalkotásában és az azok szerinti járatindításokban.
Az 1970-es évek végén jelentek meg az első számítógépes rendszerek, amelyek az 1980-as években élték virágkorukat. Hamarosan kiderült, hogy az utasok tájékoztatására is szolgáló információk nyújtására is képesek. Megjelentek az olyan kombinált rendszerek, amelyekből az utasok percre pontos érkezési adatokat, menetrendi változásokat tudhattak meg a megállókban elhelyezett tájékoztató táblákról, később telefonon is. (Az utasinformációs rendszerek áldásaiból itthon kevéssé részesültünk; a budapesti metróban például egyelőre ma sem azt jelzik, hogy mikorra várható a következő szerelvény, hanem azt, hogy mennyi ideje ment el az előző... De ott legalább jeleznek valamit. – A szerk.)
Kapcsolódó cikkek:
Az ipar képviselői átadták az EGNOS-t az Európai Űrügynökségnek
Afrika átrepülése az EGNOS segítségével
EGNOS-teszt az Űrállomáson
Az EGNOS Írországban (is)
Az Öreg Kontinens műholdas helymeghatározó és navigációs fejlesztései fontos állomásukhoz érkeztek június 16-án, amikor formálisan befejeződött az EGNOS szolgáltatási rendszerének műszaki minősítése és átadás-átvétele.
