ESA előretekintés 2017-re

Két űrhajós és tíz műhold – 2017 is mozgalmas év lesz az ESA számára. Az ESA rövid videója áttekintést ad az idén várható legfontosabb eseményekről.

Előzetes az Európai Űrügynökség 2017-es terveiről, a várható eseményekről. (Forrás: ESA)

Januárban indul az első, a SmallGEO platformra épített műhold, a Hispasat 36W–1. A platformot a távközlési műholdak széles köre számára az ESA ARTES (Advanced Research in Telecommunications Systems) programja keretében a német OHB System cég fejlesztette ki. Ez lesz a Szojuz hordozórakéták első olyan startja Kourouból, amelyben geostacionárius pályára állítanak egy műholdat. Ugyanerre a platformra épül az EDRS–C műhold, amelyet az év végén indítanak Ariane–5-tel. Az EDRS lézeres kommunikációs szolgáltatást tavaly még csak egy Eutelsat távközlési műholdra szerelve próbálták ki, idén már önálló műholdra kerül az eszköz.

A második félévben Ariane–5 rakétával – a tavalyihoz hasonlóan – újabb négy Galileo műholdat állítanak pályára, így a rendszer már 22 műholdat számlál az év végére.

Fontos fejlemények várhatók a földmegfigyelés területén. A Sentinel sorozatban három újabb műhold indítása várható idén. Márciusban Kourouból Vega rakétával indul a Sentinel–2B. (A start magyar szempontból különösen fontos, hiszen a 2B a Sentinel–2A ikertestvére, ugyanazokat az alkatrészeket ehhez is a miskolci Admatis Kft. készítette, mint amelyeket korábban a 2A-hoz ők szállítottak.) Később, az év folyamán két újabb Sentinel start következik, pályára áll az –5P (Precursor) és a –3B. Előbbi nagy időbeli és spektrális felbontással fogja a légkört vizsgálni, utóbbi a tengerfelszín topográfiáját, a szárazföldek és az óceánok hőmérsékletét és színét vizsgálja. A két utóbbi Sentinelt az oroszországi Pleszeckből Rokot rakétával indítják. A Copernicus mellett folytatódik az ESA saját földmegfigyelési programja is, év végén Kourou-ból elindul a légkör dinamikáját vizsgáló ADM-Aeolus (Atmospheric Dynamics Mission, légkördinamikai küldetés) műhold.

Májusban véget ér Thomas Pesquet francia ESA-űrhajós féléves küldetése a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), majd még ugyanabban a hónapban elindulhat az ISS-re Paolo Nespoli olasz ESA-űrhajós. Ő harmadik űrrepülésén szintén fél évet tölt az űrállomáson, ahonnan október közepén érkezik vissza a Földre. Ez lesz az ESA-űrhajósok tizedik hosszú időtartamú küldetése az ISS fedélzetén. (Még egy magyar vonatkozás: mint korábbi cikkünkben megírtuk, Paolo Nespoli volt a részben magyar Neurospat kísérlet egyik alanya.)

Tíz műhold indításával és két űrhajós repülésével 2017 is mozgalmas évnek ígérkezik az ESA számára. A várható műholdindítások érdekessége, hogy mind a tíz az alkalmazás különböző területeit szolgálja: négy-négy földmegfigyelési és navigációs műhold mellett két távközlési műhold indítása várható. (Csúszások persze mindig előfordulhatnak. Hiszen korábbi cikkeinkben azt is olvashatták, hogy a Hispasat 36W–1 indítását és így a SmallGEO platform bemutatkozását 2014 végére, az ADM-Aeolus startját 2015-re, a Sentinel–2B-ét 2016 őszére tervezték, mint ahogy a Galileo 2020-ra remélhető teljes kiépítését is a 2000-es évek elején még 2008-ra tervezték. Azt is csak remélni lehet, hogy az idénre tervezett tíz start mindegyike rendben megvalósul. – B.E.)

Kapcsolódó cikkek:
ESA összefoglaló 2016-ról
Mi várható 2017-ben? (2. rész)
Mi várható 2017-ben? (1. rész)
Hosszú életű távközlési holdak jönnek
Galileo – négyszer
Szerződés az első 14 Galileo műholdra
Eutelsat-9B és EDRS-A
Hideg nyár – a Sentinel-2B-nek
Az Admatis újabb Sentinel műholdakhoz szállít alkatrészeket
Miskolcról az űrbe
Copernicus menetrend
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
Az ESA megrendelte az első két Galilieo holdat
Pályán a Szojuz MSZ-03
Veterán olasz űrhajós készülhet az ISS-re

Kapcsolódó linkek:
ESA előzetes a 2017-es tervekről
SmallGEO platform (ESA)
SmallGEO platform (OHB System)
Hispasat
Hispasat 36W–1
Az ESA ARTES programja
OHB System AG