Népegészségügy a világűrből

Dán kutatók űrfelvételek alapján kerestek korrelációt a felnövekvő generáció lelki egészsége és a lakókörnyezetükben található zöldterület nagysága között.

Az egész országra kiterjedő kutatást az Aarhusi Egyetem munkatársai végezték. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a gyermekek lelki fejlődésére a zöldterület. Utóbbi esetében a városi parkokat éppúgy figyelembe vették, mint az erdőket és a falusi környezet zöldterületeit. A kiterjedt vizsgálat eredményeképpen bebizonyosodott a zöldterület kedvező hatása. Azoknál a serdülőknél és fiatal felnőtteknél, akik gyerekkorukat zöld környezetben töltötték, kisebbnek mutatkozott a pszichiátriai jellegű rendellenességek gyakorisága.

A kutatók a zöldterületek nagyságát és elhelyezkedését a Landsat műholdak archív felvételeiből vezették le, amit a népesség-nyilvántartó hivatal adataival vetettek össze. A vizsgálat közel egymillió személyre terjedt ki, ami a világ legkiterjedtebb, ilyen jellegű vizsgálata volt, dán viszonylatban pedig az ország lélekszámához viszonyítva különösen jelentősnek mondható. A vizsgálat megállapítása szerint a legkevésbé zöld környezetben élőknél 55%-kal gyakoribbak a pszichiátriai rendellenességek, többek közt a depresszió, a szorongás, a hangulatingadozások, stresszel összefüggő betegségek, a neurotikus viselkedés és a droghasználat. Az eredmények az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.

A zöldterület hatása gyerekkorban különösen jelentős, azt egyedül a társadalmi-gazdasági környezet hatása múlta felül. Vizsgálják, hogy a zöld környezet mely sajátosságain keresztül érvényesül a kedvező hatás, a szóba jövő tényezők között a sportolásra nagyobb hajlandóság, a zaj és a légszennyezés csökkentése, a hatékonyabb pszichológiai pihenés körülményei és hasonló, közvetett hatások játszhatnak szerepet.

Az űrfelvételek alapján készült térképen sötétzöld szín jelzi a leginkább falusias vagy fejletlen területeket, míg a lila legsötétebb árnyalata a lekövezett, betonozott városközpontokat jelöli. A kép jobb szélén látható diagramok a különböző településtípusok esetében mutatják a pszichiátriai rendellenességek és vegetációs index (NDVI, Normalized Difference Vegetation Index) közötti kapcsolatot. A vegetációs index növekedése minden településtípus esetén a pszichiátriai rendellenességek csökkenését eredményezi. Az eredmény különösen fontos azt figyelembe véve, hogy a világ lakosságának már több mint a fele városokban él, és arányuk egyre nő.

Dánia űrfelvételek alapján készített vegetációsindex-térképe, illetve a különböző településtípusokon a pszichiátriai rendellenességek és a vegetációs index közötti kapcsolat. (Kép: NASA Earth Observatory / Joshua Stevens / K. Engemann et al. 2019)

A Landsat archívum 30 méter felbontású felvételei mellett a dán népesség-nyilvántartás kiterjedt és részletes adatbázisa tette lehetővé a kutatást. Az utóbbi adatbázisban az 1960-as évekig visszamenőleg rendelkezésre állnak a lakcímre, az egészségügyi és a társadalmi-gazdasági helyzetre vonatkozó adatok. A vizsgálatba több mint 940 000 állampolgár adatait vonták be, akik 1985 és 2003 között születtek. A gyermekek esetében 10 éves korukig figyelembe vették a zöldterületek előfordulását a lakókörnyezetükben, 10 éves koruk után pedig a lelki egészségükre vonatkozó adatokat állították ezzel párhuzamba.

Kapcsolódó cikkek:
Zöldülő Földünk
Óceáni és szárazföldi vegetáció
Lilongwe és Landsat
Felszínborítási változások térképezése

Kapcsolódó linkek:
Zöld környezet és mentális egészség (NASA EO)