Hivatalos nevet kapott egy kisbolygó holdja, amelyik az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés célpontja lesz.
Egy év múlva, a tervek szerint 2021 júliusában indul a NASA DART (Double Asteroid Redirection Test) küldetése egy kettős kisbolygóhoz. A technológiai kísérlet célja annak kipróbálása, lehetséges-e a kisebb testet egy becsapódás segítségével letéríteni a pályájáról, vagyis azt szeretnék kipróbálni, hogy ha egy hasonló méretű égitest a Föld felé tartana, becsapódással fenyegetve bolygónkat, akkor ez a módszer reális alternatívát jelent-e a veszély elhárítására. A kísérlethez maga a DART űrszonda fog 2022 szeptemberében mintegy 6,6 km/s sebességgel becsapódni a kisebbik égitestbe, a kisbolygó holdjába, amikor a páros a Földtől mintegy 10 millió km-re jár. A becsapódás hatására az égitest pálya menti sebessége ugyan csupán egy százaléknál kisebb mértékben fog megváltozni, ez azonban elég ahhoz, hogy társa körüli keringési ideje több perccel (egyes becslések szerint akár 10–20 perccel) megváltozzék, ami földi távcsövekkel kimutatható hatás. A becsapódást a közelből figyeli a LICIACube olasz gyártmányú CubeSat, amely néhány nappal a becsapódás előtt válik le a DART-ról.
A NASA DART szondája a kettős kisbolygó mellett. (Kép: IAU)
A küldetés célpontja a (65803) Didymos kettős kisbolygó, amelynek kísérője múlt hónapban az égitestek elnevezésére hivatott Nemzetközi Csillagászati Uniótól (IAU) hivatalosan a Dimorphos nevet kapta. A Didymost 1996. április 11-én a Kitt Peak Obszervatóriumban az Arizonai Egyetem Spacewatch projektje keretében fedezte fel Joe Montani. A 780 méter nagyságú kisbolygó 2,11 éves (770 nap) periódussal kering a Nap körül, attól 1,013–2,276 csillagászati egység közötti távolságban, tehát meglehetősen elnyúlt, 0,384 excentricitású pályáján. Pályájából adódóan a földközeli kisbolygók (NEO) közé tartozik, sőt mivel akár 15,7 Föld–Hold-távolságra is megközelítheti a Földet, ezért egyben „potenciálisan veszélyes aszteroidának” (PHA) is tekintik.
Az égitest kettős természetét 2003-ban Petr Pravec a csehországi Ondøejov Obszervatóriumban fedezte fel. Ekkor kapta a kisbolygó a görög „iker” jelentésű Didymos nevet. Egyúttal 160 méteres holdja a „hivatalos ideiglenes” S/2003 (65803) 1 jelölést kapta, de hamarosan informálisan Dydimos B vagy Didymoon néven kezdték emlegetni. Ezen becenevek helyett kapta most a kis égitest a Dimorphos nevet, a görög szó jelentése „két formájú”. A Didymos és a Dimorphos 11,9 órás periódussal kering egymás körül.
A DART a Dimorphosszal 6,6 km/s sebességgel frontálisan ütközve megváltoztatja a hold keringési sebességét. (Kép: NASA / Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory)
Az amerikai DART szonda 2021 júliusában a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról Falcon-9 hordozórakétával indul. A szondát a Dawn űrszondánál kipróbált ionhajtómű korszerűsített változatával szerelik fel (NASA Evolutionary Xenon Thruster – Commercial, NEXT-C). 2022. szeptemberi becsapódása után 2024-ben indulhat az ESA Hera szondája. A két, egymáshoz kapcsolódó küldetés az AIDA (Asteroid Impact and Deflection Assessment) összefoglaló nevet kapta. A Hera a tervek szerint 2027-ben érkezik meg a kettős kisbolygóhoz, ahol elsősorban azt vizsgálja, milyen hatással volt a DART becsapódása a Dimorphos alakjára és pályájára. Ehhez a Hera két CubeSatot is magával visz.
A Hera küldetés idővonala. (Kép: ESA)
Az IAU június 23-i sajtóközleménye a névadás bejelentésén kívül további érdekes információkat is tartalmaz. Eszerint jelenleg 546 077 kisbolygó kapott sorszámot, és közülük 22 129-nek adtak már hivatalos nevet. A kisbolygók nyilvántartását az IAU Kisbolygóközpontja (MPC, Minor Planet Center) vezeti. A kisbolygók többsége a fő kisbolygóövben, azaz a Mars és a Jupiter pályája között kering. A kisbolygók mintegy 4%-a tartozik a földközeli kisbolygók közé. Ezek definíció szerint azok az égitestek, amelyek pályájának perihéliuma 1,3 csillagászati egységnél kisebb, ebbe a csoportba tartozik a Didymos is. A nyilvántartásban nem a Didymos az egyetlen kettős kisbolygó, jelenleg 390 kettős és 15 hármas rendszert tartanak nyilván. Közülük a Didymos–Dimorphos rendszer a 26. olyan, amelyben mindkét égitest nevet kapott. Egyben a maga 160 méteres átmérőjével a Dimorphos az egyik legkisebb égitest, amely önálló nevet kapott. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Halad a Hera tervezése
Ismét kisbolygónap
Megjelent az ESA Bulletin 164. száma
Nemzetközi kisbolygónap
Küldene műholdat egy aszteroidához?
Nevet kapott a Didymos kisbolygó holdja (IAU)
IAU Minor Planet Center
IAU Working Group Near Earth Objects
IAU Working Group Small Body Nomenclature (WGSBN)
Double Asteroid Redirection Test (DART) Mission (NASA)
LICIACube
Egy fantasztikusnak tűnő ötlet értelmében még egyszer szervizelni lehetne a Hubble-űrtávcsövet. Az érdekes terv technikailag életképesebb, mint anyagilag.
