Az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) Tudományos és Technikai Albizottsága (STS) 2018. január 29. és február 9. között Bécsben tartotta ez évi ülését. 2025 a Világűr Nemzetközi Éve lehet.
Az Albizottság 55 ülésszakán a Világűrbizottság immár 87 tagországa (Bahrein, Dánia és Norvégia idén lett a COPUOS tagja) közül 72-nek a képviselői vettek részt. Sajnálatos és szokatlan, hogy az egyik új tagország (Bahrein) képviselője nem jelent meg, jóllehet a hagyomány szerint az új tagállamok rendszerint felszólalással mutatkoznak be az ülésen. Megfigyelőként Ciprus, Dominika, Finnország, Málta, és Paraguay képviselői is jelen voltak az üléseken. Képviseltette magát továbbá hat ENSZ szakmai szervezet (FAO, IAEA, ICAO, ITU, WHO és WMO), valamint több kormányközi szervezet (például az ESA és az ESO) és számos nem kormányzati (NGO), az űrtevékenységben érintett nemzetközi szervezet is (többek közt a COSPAR, az EURISY és a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia). Az ülésszakon mintegy 300 küldött vett részt hosszabb-rövidebb ideig, a legtöbb küldöttel szokás szerint Ausztria, Japán, Kína, Oroszország és az Egyesült Államok jelent meg az ülésszakon. A Világűriroda (OOSA) tájékoztatta az Albizottságot, hogy a Világűrbizottságba új tagállamként jelentkezett Mauritius. Várható, hogy az apró szigetország csatlakozását a COPUOS júniusi ülésének javaslata alapján az ENSZ Közgyűlés jóváhagyja, így jövőre tovább bővül a Világűrbizottság.
Az ENSZ bécsi központja, a Világűrbizottság és albizottságai üléseinek színhelye. (Kép: Wikimedia)
Az ez évi ülésszak kezdetén Afrika jelölése alapján két évre a dél-afrikai Pontsho Marupingot választotta elnökének az Albizottság. Maruping asszony a Dél-Afrikai Űrtanács elnöke, a négyzetkilométeres rádiótávcső rendszer (SKA, Square Kilometre Array) kereskedelmi vezetője.
Az ülésszakon a küldöttek idén is többek között a műholdas távérzékelésről, az űrszemétről, a katasztrófahelyzetek kezeléséről, a műholdas navigációról, az űridőjárásról, a földközeli égitestekről, a nukleáris erőforrások űrbeli használatáról, az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatóságáról és a geostacionárius pálya problémáiról folytattak eszmecserét. Az ülésszakon megfigyelőként részt vevő, a kozmikus veszélyek elhárítására alkalmas űrküldetés kidolgozásával foglalkozó tanácsadó testület (SMPAG, Space Mission Planning Advisory Group) javasolta, hogy a földközeli égitestek napirendi pont címét változtassák „Földközeli égitestek és bolygóvédelem”-re. A változást a Világűrbizottság nyári ülésén minden bizonnyal jóvá fogja hagyni. Az Albizottság munkáját három munkacsoport segítette (általános, nukleáris erőforrások, az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatósága). Az ülésszak keretében a Világűriroda szervezésében rendezték a szokásos szimpóziumot, amelynek témája ebben az évben az ipar szerepe volt (Expanding horizons: the case for industry engagement in UNISPACE+50 and beyond).
Az Albizottság ülésén hangsúlyosan szerepelt a COPUOS 2018. évi ülésén tartandó UNISPACE+50 megemlékezés. A 2018. június 20–29. között tartandó COPUOS ülés első két napját, június 20–21-ét szentelik a megemlékezésnek, míg az ülésszakot megelőző két napon kapcsolódó rendezvényeket tartanak, a COPUOS ülésszakának teljes időtartama alatt pedig az eseményhez kapcsolódó kiállítás lesz látható. Elkészült a UNISPACE+50 elé (majd annak jóváhagyása esetén az ENSZ Közgyűlés elé) terjesztendő határozat tervezete, A világűr mint a fenntartható fejlődés hajtóereje címmel. A tervezetben többek közt az is szerepel, hogy 2025-öt az ENSZ Közgyűlése nyilvánítsa a Világűr Nemzetközi Évévé (International Year of Space). A rendezvényről további információk a Világűriroda honlapján találhatók.
Az ülésszak munkáját a különböző napirendekhez kapcsolódóan a szokásosnál lényegesen kevesebb, mintegy 40 technikai előadás egészítette ki. Újdonság, hogy a szakmai előadásokat nem az ülésszak részeként, hanem az ebédszünetekben tartották. Sajnálatos, hogy idén sem került sor magyar szakmai előadásra. Az évek óta tartó gyakorlatnak megfelelően az ENSZ Világűriroda (UN OOSA) honlapjáról az előadások vetített anyaga pdf formátumban letölthető. Néhány, érdekesebb információt tartalmazó előadást az elkövetkező hetekben részletesen is bemutatunk olvasóinknak.
A magyar küldöttséget Dán Károly nagykövet vezette, a küldöttség tagja volt a Bécsi Állandó ENSZ Képviselet három diplomatája és Szászi Zoltán, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa. Az ülésszakon két magyar felszólalás hangzott el, az általános véleménycsere napirendi pont keretében február 5-én, hétfőn, az ENSZ űralkalmazási programja keretében pedig február 6-án, kedden. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A COPUOS 60. ülésszaka
Ülésezett az ENSZ Albizottság
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)
A COPUOS STS 2018. évi ülésének anyagai
UNISPACE+50
Donald Trump amerikai elnök rendeletben mondta ki, hogy Amerika célja előbb űrhajósokkal visszatérni a Holdra, majd embereket küldeni a Marsra.
