A tervekkel ellentétben most mégsem csökkentik a Jupiter körül keringő amerikai szonda pályamagasságát.
A földi irányítók így időt nyernek, hogy megkíséreljék megoldani az üzemanyag-ellátó rendszer szelepeivel kapcsolatos technikai problémát. A Juno július 5-én fékezett le és állt pályára a Jupiter körül. Kezdeti magas, elnyúlt elliptikus pályájáról egy október 19-ére tervezett újabb hajtóműmanőverrel állt volna alacsonyabb, következésképp rövidebb (14 napos) keringési idejű pályára. Ezzel kezdődött volna a rendszeres tudományos megfigyelési program. Az 1 milliárd dolláros Juno a Jupiter belső szerkezetét, magját, mágneses terét vizsgálja. A mérései alapján a kutatók megpróbálják megfejteni az óriásbolygó kialakulásának és fejlődésének körülményeit.
A gond a hajtóanyag megfelelő nyomását biztosító hélium ellátásával van. A Leros-1b fő hajtómű hidrazin és nitrogén-tetroxid üzemanyaggal működik, a tartályok és a vezetékek kellő nyomását hélium gáz alkalmazásával biztosítják. A rendszert az október 19-re, a legnagyobb Jupiter-közelség idejére tervezett kulcsfontosságú manőver megkezdése előtt ellenőrizték. A telemetriai adatok szerint két szelep, amelyeknek a parancsot követő néhány másodpercben ki kellett volna nyílniuk, csak percek alatt tették meg ezt. Így kockázatossá vált a fő hajtőmű begyújtását igénylő pályamódosító manőver. A késlekedés miatt legalább annyi időt kell várni, míg a Juno egy teljes pályát megtesz a jelenlegi pályaparamétereivel (a keringési ideje most 53 és fél napos). A következő céldátum tehát december 11. A magasságcsökkentő művelet lenne a Juno eddig kifogástalanul teljesítő fő hajtóművének utolsó „munkája” a 2011-ben indított űrszondán. A tervek szerint 2018 elején véget érő küldetés további szakaszában már csak a kisebb tolóerejű manőverező hajtóművekre hagyatkoznak.
A Juno kezdeti 53,5 napos, és a tervezett 14 napos pályája a Jupiter körül. Az utóbbira most legalább még egy periódusnyi időt várni kell, de közben a mérések zavartalanul folynak. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Közben a Juno folytatja ugyan méréseit, de a reméltnél sokkal több időt tölt a bolygótól nagyobb távolságban. A földi irányítók – a tervezett pályamódosító manőver miatt – eredetileg kikapcsolták volna a megfigyelőműszereket az október 19-én esedékes Jupiter-közelség idején, az új helyzetben viszont a 9 fedélzeti műszer mind a 29 érzékelője aktív marad.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Megérkezett a Juno a Jupiterhez
A legközelebb a Jupiterhez
Közelképek a Jupiterről
A Juno pályamódosító manőverének elhalasztásáról (Spaceflight Now)
A Plútó jeges felszínét a konvekciós áramlás folyamatosan megújítja, az öregebb jégfelszín helyére friss anyag kerül. Közben a felszíni alakzatok nevét illetően vihar dúl egy pohár vízben (vagy jégben).
