Az ESA nemrég az Athena röntgencsillagászati űrteleszkópot választotta ki megvalósításra.
Az Európai Űrügynökség (ESA) június végén jelentette be, hogy a Cosmic Vision 2015-2025 felhívás keretében a következő, második nagy (L kategóriájú) űrprogramját a röntgencsillagászatnak szenteli, és a javasolt űreszköz az Athena. A szonda tömege 5 tonnás, hossza 12 méteres lesz. Érzékenysége legalább százszor meghaladja a jelenleg működő amerikai Chandra és az európai XMM-Newton műholdakét, amelyek addigra már befejezik szolgálatukat. Az Athena lesz az eddig épített legnagyobb röntgen-űrobszervatórium. Nem Föld körüli pályára áll, hanem tőlünk másfél millió km távolságban, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontjánál (L2) dolgozik majd.
A 2028-ban indítandó Athena röntgencsillagászati űrteleszkóp. (Fantáziakép: Athena+ Team)
Az Athena fő megfigyelési célpontjai a röntgensugárzást kibocsátó égitestek, elsősorban az aktív galaxismagokban levő hatalmas fekete lyukak körül örvénylő forró anyag, illetve a galalaxisok között található, igen ritka, de nagy hőmérsékletű gáz lesznek. Emellett természetesen az asztrofizika, a csillagászat más területein is fontos eredmények várhatók tőle. Kutathatja például a gammakitöréseket, az exobolygók és csillagaik közötti mágneses kölcsönhatást, a Jupiter sarki fényét és a Naprendszer üstököseit. Az űreszköz két – egy nagyobb és egy kisebb látómezejű – röntgentávcsővel is fel lesz szerelve. A nagy látómezejű, érzékeny műszer (Wide Field Imager, WFI) például távoli, és ezért nagyon halványnak tűnő aktív galaxismagok felmérését végzi majd. A kisebb látómezővel rendelkező berendezés (X-ray Integral Field Unit, X-IFU) feladata már ismert röntgensugárzó objektumok részletes vizsgálata lesz.
Aktív galaxismag, amelynek környezetét kétféle folyamat során hagyhatja el az anyag. Egyrészt kétoldali keskeny plazmakifúvások (jetek) révén (piros és narancs színnel ábrázolva), másrészt az anyagbefogási korong fölötti kiáramlás útján (szürke és kék színnel). Mindkettő végső oka a galaxismag belsejében megbújó szupernagy (akár több milliárdnyi naptömegű) fekete lyuk. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab)
Az Athena csapata számára sok munkát jelentett a javaslat előkészítése, de az igazi erőfeszítések csak most, a program elfogadása után kezdődnek. A gyártás csak 2019-ben indul, addig részletesen ki kell dolgozni a pénzügyi terveket és azt az új technológiát, amivel a minden eddiginél nagyobb röntgentávcső megvalósítható.
A Cosmic Vision 2015-2025 előző, 2013-ban bejelentett L osztályú programja a Jupiter és jeges holdjai kutatására készülő JUICE, 2022-es indítással és 2030-as érkezéssel. A következő, harmadik kiválasztott nagyszabású űrprogram várhatóan a LISA gravitációshullám-detektor lesz, amelynek felbocsátása 2034-re várható. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Európai űrcsillagászati tervek a 2030-as évtizedig
Ami a Jupiter holdrendszeréből „kifacsarható”: JUICE
Ötven űrpogramot javasoltak az ESA-nak
Az Athena röntgentávcső a forró, nagyenergiás univerzum kutatására (ESA)
Óriás röntgentávcsövet épít Európa (csillagaszat.hu)
...még nem a csillagokkal és a Tejútrendszer szerkezetével, hanem az L2 Lagrange-pont körüli mikrometeorit-veszéllyel kapcsolatos.
