A Columbia-jelentés (5. rész): Ajánlások

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Ezek közül tizenötöt még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Sorozatunk jelen részében bemutatjuk ezt a 15 ajánlást.

Addig tehát nem indulhat újra űrrepülőgép a világűrbe, amíg az alábbi ajánlások mindegyikét végre nem hajtják.

Az űrrepülőgép-rendszer hővédelme

A külső hajtóanyagtartály szigetelő burkolatáról elszabaduló törmelék lehullásának megakadályozására egy fejlesztési program elindítása. Különös tekintettel kell lenni az orbitert a tartályhoz rögzítő tartórudazat környezetére.
Fejlesztési program beindítása, hogy az űrrepülőgép a jelenleginél nagyobb mértékben ellenálljon a lehulló törmelékdaraboknak (ellenállóbb RCC-panelek és hővédő csempék kifejlesztése). A program keretében meg kell határozni a jelenlegi rendszer mechanikai ellenállóképességét, és az esetleges törmelékbecsapódások lehetséges hatásait.
Ellenőrzési terv kidolgozása és végrehajtása az RCC-elemek szerkezeti épségének vizsgálatára. A vizsgálati terv kidolgozásánál ki kell használni a jelenleg már elérhető roncsolásmentes vizsgálati módszerek előnyeit.
A Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) vezető küldetések esetére ki kell dolgozni egy ellenőrzési és javítási módszert, mellyel az űrrepülőgép hővédő rendszerének (mind az RCC-elemek, mind a hővédő csempék) változó mértékű sérülései vizsgálhatók és szükség esetén javíthatók. Ilyen küldetéseknél ki kell használni az ISS közelségét (amikor az űrrepülőgép csatlakoztatva van az űrállomáshoz, vagy ahhoz nagyon közel manőverezik). Olyan küldetésekhez, melyek nem az ISS kiszolgálására és építésére irányulnak, ki kell dolgozni egy autonóm vizsgálati-javítási módszert, a lehető legtöbb sérülés javítására. Minden küldetés esetén a repülés korai szakaszában kell a hővédelem ellenőrzését végrehajtani. Végső megoldásként minden repülésen alkalmazni kell az űrállomástól független vizsgálati-javítási módszereket, gondolva arra az esetre, hogy az űrrepülőgép nem tud megfelelő pályára állni, hogy az űrállomást elérje, vagy éppenséggel összekapcsolódás, vagy szétválás közben sérül meg.

Képek készítése

Az űrrepülőgép startját rögzítő fényképező rendszert modernizálni kell, hogy legalább három használható nézetet adjon a rendszerről, a felemelkedés pillanatától legalább a szilárd hajtóanyagú rakéták leválásáig, bármely lehetséges indítási irány esetére. A felvevő rendszerek működőképessége legyen az indítások szükséges feltétele. Meg kell fontolni repülőgépek vagy hajók használatát, hogy azokról még több nézetből lehessen követni a rendszer mozgását.
Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a külső hajtóanyagtartályról leválása után nagy felbontású felvételeket lehessen készíteni, és azt az irányítóközpontba eljuttatni.
Az űrrepülőgép aljáról, a szárnyak belépőéléről, és mindkét szárny elején lévő további hővédő elemekről is nagy felbontású felvételeket kell készíteni.
A Nemzeti Kép-, és Térképészeti Hivatallal (NIMA) kötött megállapodást módosítani kell, hogy a pályán lévő űrrepülőgépről minden esetben készüljenek képek.

A szilárd hajtóanyagú rakéták és a külső tartály közti rögzítőpontok

Ellenőrizni és minősíteni kell a használt illesztőcsap-megfogó rendszert.

Végső munkálatok

Biztosítani kell, hogy a minden munkafázisnál legalább két alkalmazott legyen jelen.

Idegen tárgy

A Kennedy Űrközpont Minőségbiztosítása és az űrrepülőgépeket szerződés alapján üzemeltető United Space Alliance (USA) cégnek vissza kell térnie az ipari szabványként alkalmazott idegen tárgy megnevezéshez, és meg kell szüntetnie a statisztikailag félrevezető kettős megnevezést.

Tervezés

Az űrrepüléseknek egy olyan ütemterv szerint kell zajlania, amely az elérhető erőforrásokkal összhangban van. Bár a határidők fontos vezetési eszközök, a határidőket rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy az azok által esetlegesen létrehozott többletkockázatot a felelősök felismerjék, megértsék, és biztosak legyenek benne, hogy a tockázat még elfogadható.

Képzések

Meg kell valósítani egy képzési programot, amelynek keretében az űrrepülőgépes küldetéseket vezető csoport (Mission Management Team) megtanulja kezelni a start után jelentkező vészhelyzeteket.

Szervezet

Részletes tervet kell készíteni, hogy a NASA miként fog működtetni egy műszaki-mérnöi hatóságot, egy független biztonsági programot, és egy átszervezett integrációs irodát. Ezek működéséről a NASA-nak évente jelentést kell készíteni a Kongresszus számára.

Dokumentálás fényképekkel

Minden olyan rendszer végső állapotát fényképekkel kell rögzíteni, amely eltér a tervezési dokumentációtól (rajzoktól). A fényképeket digitalizálni kell, hogy szükség esetén azonnal elérhetők legyenek a Föld körüli pályán történő hibaelhárításhoz.

Folytatjuk...

Kapcsolódó cikkek:
A Columbia-jelentés (4. rész): Politika és bürokrácia
A NASA válasza a Columbia-jelentésre