Immár az interneten keresztül is figyelemmel kísérhetjük, hogy éppen az égbolt melyik részét vizsgálja a Planetary Society kizárólag optikai SETI-re szánt távcsöve.
Az optikai SETI-nek (OSETI) az a lényege, hogy nem rádió-, hanem fényjeleket (rövid lézerimpulzusokat) keresünk. Az előtörténete legalább a 19. századig nyúlik vissza, amikor a matematikus Carl Freiderich Gauss és mások számára még az tűnt nyilvánvalónak, hogy fényjelekkel próbáljunk üzenni (és ennek megfelelően fényjelek után is kutassunk).
Az első valódi optikai SETI megfigyelésre 1974-ben került sor a Copernicus nevű amerikai mesterséges holdról és ultraibolya tartományban. A Planetary Society 72 hüvelykes (kb. másfél méteres), a Harvard Egyetem csoportja által működtetett távcsöve 2006 óta végez optikai SETI megfigyeléseket, és mint ilyen, nem csupán a legnagyobb SETI-távcső Észak-Amerikában, de az egyetlen, a teljes égre kiterjedő megfigyeléseket (All Sky Survey) végző OSETI távcső is. Korábban 200 felhőtlen éjszaka alatt egyszer már végigpásztázta egy esetleges idegen civilizáció jelei után kutatva az egész, számára elérhető égboltot, most pedig megismétli a keresést, és eközben a SkyCam-on keresztül, 10 perces frissítéssel mi is ugyanazt láthatjuk, mint a teleszkóp.
Kapcsolódó linkek:
A kapcsolódó bejelentés
Amit a távcső lát: a Planetary Society - Harvard Optical SETI Telescope
Almár Iván: A SETI szépsége: az optikai SETI-ről szóló fejezet
A NASA vezető történésze úgy véli, hogy amennyiben léteznek nálunk idősebb civilizációk, úgy azok a biológiai alapú életet nagy valószínűséggel már régen lecserélték valami fejlettebbre.
