Pontosan hat hónappal ezelőtt, 2006. január 19-én indult útnak a több mint két évtizede megvalósítani tervezett Plútó-szonda, a New Horizons. Érkezéséig „már csak” kilenc évet kell várni, s bár csak akkor várhatóak a legnagyobb tudományos felfedezések, azért ez a fél év sem volt eseménytelen.
Július 14-én pontosan kilenc évre volt a New Horizons attól, hogy a legnagyobb közelségben haladjon el a Plútó és a Charon, Nix és Hydra alkotta holdrendszere mellett. Július 19-én pedig épp fél év telt el indítása óta. Bár a legnagyobb esemény kétségkívül a Plútó melletti elhaladás lesz, a „félév-forduló” alkalmat kínál eddigi útja és eredményei áttekintésére.
Január 19-én egy Atlas-V hordozórakétával több évtizednyi tervezés, a program törlése(i) majd újra életre keltése(i) után végre elindult a New Horizons. 19 perccel a hazai idő szerint 20:55-kor történt indítás után a szonda Föld körüli parkolópályára állt, fél órával a start után pedig elindult célpontja felé, 45 perccel a start után levált a végfokozat, így akkor vált világossá, az indítást teljes siker koronázta.
A 454 kg-os, hét tudományos műszerrel felszerelt szondát az (orosz gyártmányú) végfokozat minden idők leggyorsabb űrszondájává tette: 9 órával az indítás után átszelte a Hold pályáját (erre az Apollo űrhajósainak három napra volt szükségük), s az óránkénti 58 ezer km-es sebességének köszönhetően április 7-én, mindössze 78 nappal az indítás után, a Marsnál is távolabb került a Naptól. Ekkor sebessége már 70 ezer km/h volt. (A Mars elérésére a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai űrszondának öt és fél hónapra van szüksége.)
Az indítást követő hónapokat a műszerdiagnosztika és néhány pályamódosító manőver mellett a Plútó új holdjai felfedezésének híre tette emlékezetessé, melyeket aztán később Nixnek és Hydrának neveztek el. Ha Clyde Tombaugh, a Plútó felfedezője nem is érhette meg a nagy pillanatot, özvegye, Patsy Tombaugh számára nagy esemény lehetett a holdak felfedezése - az özvegy a szonda indítását a Kennedy Űrközpontból kísérte figyelemmel.
Május 7-én lépte át a szonda a Naptól számított két csillagászati egység határát. (Akkor már csak 31 újabb várt rá a Plútó, 3,2 pedig a Jupiter melletti elhaladásig.)
Június 12-én a Plútó elfedett egy csillagot. Az eseményt Ausztrália és Új-Zéland legnagyobb távcsöveivel követték (a Plútó „árnyéka” a déli féltekén ment át). A megfigyelésből természetesen a New Horizons sem maradhatott ki. Dr. Leslie Young, az űrszonda tudományos csapatának tagja, egyben a bolygólégkörök szakértője, a mérésekből arra kereste a választ kollegáival, vajon mennyire strukturált a bolygó légköre.
Június 13-án a szonda 102 ezer kilométerre haladt el a 2002 JF56 jelű kisbolygó mellett, melyet kis mérete és a nagy távolság miatt nem tudott feltérképezni, de fotometriai méréseket végeztek a kisbolygón, illetve megállapították méretét és összetételét. A megközelítésnek mégis elsősorban technikai jelentősége volt: élesben próbálhatták ki a szonda műszereit, melyek sikerrel vizsgáztak.
A jövőt tekintve a New Horizons 2007 februárjában közelíti meg a Jupitert, a legnagyobb közelség 28-án várható. A Plútó melletti elhaladásra 2015. július 14-én kerül sor.
Feladata a Plútó, valamint további, útjába eső Kuiper-objektumok meglátogatása. (Sajnos komolyabb, a Pioneer-10,-11 és a Voyager-1,-2 űrszondák által szállítotthoz hasonló „üzenetet” nem helyeztek el rajta, hacsak a magával vitt, Floridában nyomott egyedi, „Gateway to Discovery” feliratú negyeddollárost nem tekintjük annak.)
Kapcsolódó cikkek:
Távoli világok űrszondája:
A REPÜLÉS PILLANATAI
Születőfélben a Plútó-szonda
A Plútó felé száguld az első
atomhajtású űrszonda!
A New Horizons kisbolygó-megfigyelése
Nix és Hydra
Kapcsolódó linkek:
New Horizons honlap (NASA)
New Horizons honlap (Johns Hopkins University)
Júniusban került sor a New Horizons első „bevetésére”. Az űrszonda a fő kisbolygóövön történő áthaladása során lencsevégre kapta a 2002 JF56 jelű kisbolygót.
