A Columbia tragédiájától számított két év során a NASA-t az űrsikló átalakítása kötötte le. De valóban csak ennyi történt? Az elmúlt két évben az amerikai űrhivatal teljesen átszerveződött, s Bush elnök kezdeményezésére az űrrepülőgépek kiváltásán, a hold- és marsutazások megvalósításán is dolgozik.
„Meggyőződésem, hogy az Apollo-11 holdraszállásának 50. évfordulóján az amerikai zászlónak ott kell lobognia a Marson is” – mondotta idősebb George Bush elnök 1989-ben, legkésőbb harminc évvel későbbre ígérve a Mars emberekkel történő meghódítását. Fia, ifjabb Bush elnökként szintén hasonlót ígért. Bár 2004 januári bejelentésében nem hangzott el dátum, a NASA 2030 körülre gondolja az első emberes Mars-misszió útnak indítását.
Tavaly azt is megtudhattuk, hogy az Egyesült Államok 2010-ben nyugdíjazná az űrrepülőgép-flottát, pontosabban annak három megmaradt tagját, az Discoveryt, az Atlantist és az Endeavourt. A korábbi tervekben 2020-ban gondolkodtak. A bejelentés után azonnal megindultak a találgatások, mi helyettesíti majd az űrrepülőgépeket? Az X-sorozat tervezett és már repült tesztgépeinek képei, fantáziarajzai elárasztották a sajtót, ismét lehetett hallani az X-33-ról, az X-34-ről és az X-38-ról. Bár sokan megemlítették, biztonsági és egyéb megfontolásokat figyelembe véve egy, a felépítésében az Apollo-űrhajóra, pontosabban annak kúp alakú parancsnoki kabinjára hasonlító űreszköz okosabb választás lenne.
A CEV egy univerzális jármű lenne: Föld körüli pályán, hold- és marsutazásokhoz egyaránt használnák. Akárcsak annak idején az Apollo űrhajókat: az Apollo éppúgy szolgálta az emberes holdprogramot, mint az akkori amerikai űrállomást, a Skylabet. A fő különbség az, hogy a CEV-hez modulok volnának csatlakoztathatók, s a hold- és marsutazások esetén a világűrben a parancsnoki kabinhoz csatlakoztatott modulokban lenne különbség. Az 1972 óta várt nagy visszatérésre 2015 körül kerülne sor. A holdutazásokkal párhuzamosan kezdődne meg a marsutazás előkészítése.
A NASA költségvetése a Bush-bejelentést követően növekvő tendenciát mutat, 2006-ban előreláthatólag 16,5 milliárd dollárból gazdálkodhatnak. 2006 és 2020 között a NASA teljes támogatása az előzetes kalkulációk szerint 154 milliárd dollár körül alakul, ennek kétharmada fordítódik a Bush-programra (az 1969-es holdraszállás anno mai pénzen számolva 150 milliárd dollárt emésztett fel, igaz, akkor még ki kellett építeni sok ma már adott földi kiszolgáló létesítményt). Mindebből 63 milliárdot terveznek a Holdra való visszatérésre költeni. Ami furcsa, hogy még mindig nem merült fel komolyabban a nemzetközi együttműködés lehetősége, még mindig nem kezdődtek meg a multilaterális tárgyalások. Ennek elsődleges oka a saját fejlesztésű technika védelme. Ha a NASA visszatér a Holdra, akkor vélhetően ott bázist is akar létesíteni (és ez szerepel is a tervekben). Ám igen nehéz volna mindez a jövő évtizedben, miközben az űrhivatal a Marsra készül, nemzetközi összefogás nélkül. Nemzetközi holdbázis építéséről azonban nem olvasni terveket. Pedig mielőbb fel kellene merülnie a témának ahhoz, hogy a következő évtized végére bármi kézzelfogható legyen egy effajta bázisból.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hónapok teltek el, míg realizálódott: az utóbbi formában építendő ún. CEV (Crew Exploration Vehicle) valósulhat meg. 2008-ban kezdődhetnének meg az első CEV-tesztek, 2014-ig sor kerülne az első CEV-repülésre. Ebben az esetben a NASA újabb négy évre saját űrhajó nélkül maradna, aminek bekövetkezte elég valószínűtlennek tűnik: ismét az oroszokra kell támaszkodniuk, miközben a kínaiak addigra terveik szerint már egy saját egymodulos űrállomással rendelkeznek, s megkezdik egy modulűrállomás kiépítését is. Így tehát elképzelhető, hogy az űrrepülőgépekkel mégis néhány évvel tovább repülnek. Michael Griffin NASA-igazgató a CEV berepülését szeretné előbbre hozni.
Űrrepülőgépek: közeleg a vég?
A Bush-program első űrszondája
A Holdon túl: A Bush-terv
A Bush-program (Vision for Space Exploration) leírása a NASA oldalán
Kedden John Phillips, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodó amerikai űrhajós a Kongresszus illetékes albizottsága előtt meghallgatáson vett részt.
