Űrvilág.hu - Ázsiai mozaik – 2023. december (3. rész)

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Ázsiai mozaik – 2023. december (3. rész)

2024.01.03 12:15 India a világűrben, Távoli világok kutatói

E havi sorozatunk befejező részében a korábbi kínai, illetve régiós katonai űrhírek után rövid indiai vonatkozású híreket olvashatnak.

Amolyan év végi meglepetésként a Csándráján-3 (Chandrayaan-3) űrszonda Föld–Hold szállítórendszere (PM, Propulsion Module) visszatért a „bölcsőhöz”. Mint emlékezetes, az egység – még a Vikrám (Vikram) holdi leszállószondával – 2023. július 14-én indult el Indiából a Hold felé, ahol a Vikrám és a rajta utazó Pradján (Pragyan) rover augusztus 23-án érte el a felszínt. Itt a két eszköz – az eredeti terveknek megfelelően – egy holdi napon át működött. Ezzel a küldetés teljesült. A PM orbitális manőverei viszont olyan jól sikerültek, hogy annak fedélzetén még 100 kg-nyi üzemanyag maradt. Ezért az a döntés született, hogy azt visszahozzák a Föld körüli pályára! A tervezett manőversor egyrészt a jövőt előkészítő technológiai demonstráció volt. Ki akarták próbálni, hogy Indiai képes lehet-e talajmintát visszahozni a Holdról. Másrészt, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szakemberei szerették volna minél kevésbé szennyezni a Holdat, azaz meg akarták akadályozni, hogy a PM egyszer égi kísérőnk felszínébe csapódjon. A fentieknek megfelelően a cél az lett, hogy a Vikrám Föld–Hold szállítórendszerét hazahozzák a Holdtól, majd a Föld körül a geostacionárius (GEO) pálya közelében (temetői) pályára állítsák.

Balra: a Csándráján-3 PM TEI előtti utolsó (zöld) és utáni első (lila) pályája. Jobbra: a PM számított Föld körüli pályái 2024 végéig (sárga), illetve a Hold Föld körüli pályája (szaggatott fehér vonal)

2023. október 9-én a Hold körüli pálya nagytengelyét 150 km-ről megemelték 5112 km-re, amivel a keringési idő 2,1-ről 7,2 órára nőtt. A Földhöz vezető pályára állító gyújtásra (TEI, Trans-Earth Injection) október 13-án került sor. Ennek hatására a PM négy Hold melletti elrepülést (gravity assisted flyby) hajtott végre, mielőtt azt végleg elhagyta november 10-én. A Csándráján-3 PM november 22-e óta immár Földünk körül kering, egy 13 nap keringési idejű és 27 fok inklinációjú pályán. A számítások szerint itt nagyon sokáig nem ütközhet semmilyen objektummal.

Lassan célba ér az Aditja-L1 (Aditya-L1) napszonda. Miután szeptember 2-án sikeresen startolt, utána 3-án, 5-én, 10-én és 15-én sikeres Föld körüli pályamódosító (az apogeumot 121 973 km-re növelő) manővert hajtott végre, az űreszköz még szeptember 19-én elindult a Nap–Föld rendszer L₁-es Lagrange-pontja felé. (A részletekről itt írtunk.) Október 6-án az Aditja-L1 egy 16 másodperces pályahelyesbítő manővert hajtott végre, és a várakozások szerint 2024. január 6-án megérkezik az L₁ körüli halo pályára. Ahogy arról korábban írtunk, az űreszköz fedélzetén összesen hét tudományos berendezést helyeztek el. A Napot közvetlenül a VELC, a SUIT, a SoLEXS és a HEL1OS berendezések vizsgálják majd. A VELC koronagráf egy látható tartományban működő képalkotó és spektroszkópiai berendezés, a SUIT egy ultraibolya képalkotó távcső a fotoszféra és a kromoszféra vizsgálatára. A SoLEXS egy kisenergiájú röntgenspektrométer, míg a HEL1OS a kemény röntgensugárzást érzékelő spektrométer. A napszél protonjait és nehéz ionjait az ASPEX, a napszél elektronjait és nehezebb ionjait pedig a PAPA tanulmányozza. Végül a mágneses teret egy háromtengelyes magnetométer (MAGNETOMETER) méri.

Az idei és a 2025-ös év is tartogat majd izgalmas indiai eseményeket. Lássunk ezek közül néhányat. Ám előbb egy megjegyzés. Bár a Csándráján-3 startját megelőzően nem verték nagy dobra, de az űreszköz a landolás során már alkalmazta a mesterséges intelligenciát (AI). A pozitív tapasztalatok nyomán az ISRO azt egyre kiterjedtebben szeretné használni. Január 2-án megjelent mozaikunkban például megemlítettük, hogy a katonai felderítő holdak információit fedélzeti AI „nyálazná át” annak érdekében, hogy az adatkapcsolatot már csak azon információk lesugárzásával terheljék, melyek az indiai felderítő és műveleti vezetők számára fontosak. Most viszont bejelentették, hogy a Gaganyaan személyzetes űrhajó berepülési programjában repülő (és már évek óta ismert) fél-humanoid robotnő (Vyommitra, égi barát, űrbarát) nem egyszerűen csak egy szenzorokkal teleaggatott fél-humanoid lesz. Vyommitra képes lesz a képernyők és kijelzők olvasására és az adatok továbbítására a személyzet nélküli berepüléseken, sőt egyszerűbb beavatkozásokat is képes lesz elvégezni! Az ISRO első embere egyenesen azt mondta, hogy Vyommitra „szinte mindent képes lesz elvégezni, amit egy ember, csak sokkal lassabban”.

A „proto Vyommitra” az ISRO vezetői körében, még 2022-ben

Olyan információ is napvilágot látott, hogy Vyommitra esetleg az űrhajósokkal is együtt repülne, és segítené, támogatná azok munkáját… (A jelenlegi tervek szerint a Gaganyaan programban 2024-ben még automatikus tesztek lesznek. Az első személyzetes repülésre csak 2025-ben kerülhet sor. De lehet, hogy Vyommitra már idén útnak indul? – A szerző megj.)

Mit tud Vyommitra? (Videó: WION / YouTube)

Ami a távlatibb terveket illeti, évtizedünk második felében indulna a Holdra a Csándraáján-4 leszállószonda. Feladata kőzetminta gyűjtése és hazaszállítása lenne. A mintát felszállító konténernek a Hold körüli pályán kéne majd összekapcsolódnia a Hold–Föld utat megtevő és a Bengáli-öbölben landoló űrjárművel. 2030-ban indiai szeretne pályára állítani egy kisebb űrállomást (vagy inkább űrlabort), melyet időnként űrhajósok látogatnának meg a Gaganyaannal. A hosszú távú tervekben pedig indiai személyzetes holdraszállás (legkorábban a 2040-es években) szerepel. Ezen feladatok mindegyikének kritikus eleme két űreszköz közelítése és dokkolása. Ennek tesztelésére talán még az idén végrehajtják a SPADEX (SPAce Docking EXperiment) űrkísérletet. Ebben két (IMS osztályú, egyenként 200 kg-os) műhold végezne kötelékrepülést, majd megközelítést és dokkolást.