Gábor Dénes-életműdíj Gschwindt Andrásnak

Tegnap 30. alkalommal ítélték oda a rangos innovációs díjakat, ezúttal is volt űrkutató szakember a kitüntetettek között.

A Gábor Dénes-díjat a NOVOFER Alapítvány kuratóriuma ítéli oda, 1989 óta minden évben. A cél a kimagasló szellemi alkotásokat létrehozó és az új ismereteket a gyakorlatba átültető szakemberek – mérnökök, kutatók, feltalálók – fokozott erkölcsi megbecsülése. A díj Gábor Dénesről, a holográfia felfedezőjéről, a Római Klub alapítójáról, korunk egyik legnagyobb humanista gondolkodójáról, az 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett tudósról kapta nevét.

A hagyományoknak megfelelően az idei ünnepélyes díjátadó is az Országgyűlés Felsőházi termében volt, december 13-án. Mások mellett 2018-ban Gábor Dénes-életműdíjat adományoztak dr. Gschwindt András villamosmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) címzetes egyetemi docensének. A hivatalos méltatás szerint ő a hazai rádióamatőr mozgalom fáradhatatlan irányítója, a díjat az űrtechnológia hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő szerepe, az Interkozmosz műholdak fedélzeti berendezéseinek eredményes fejlesztése, az első hazai műhold, a Masat-1 létrehozásában és üzemeltetésében betöltött irányító szerepe, a felbocsátás előtt álló SMOG-1 műhold innovatív megoldásainak kidolgozása és integrálása terén végzett munkája miatt érdemelte ki.

Gschwindt András a Gábor Dénes-életműdíj átvétele előtt. (Kép: NOVOFER Alapítvány)

Gschwindt András 1941-ben született Mezőberényben. 1965-ben végzett a BME Villamosmérnöki Karán, ahol nyugdíjazásáig, 2002-ig mint oktató-kutató dolgozott. Diákéveitől bekapcsolódott a mérnöki tevékenységhez kapcsolódó űrtevékenységbe. 1970 és 2012 között vezette az egyetemi Űrkutató Csoportot. Irányítása alatt, az Interkozmosz együttműködésben a csoport 14 műholdra, a Vega, Rosetta űrszondákra és a Mir űrállomásra fejlesztett fedélzeti energiakezelő alrendszereket. 1970 óta vezeti az 1924-ben alakult, rádióamatőr műholdak területén tevékenykedő Műegyetemi Rádió Clubot. A klubban készültek az AO-10-13 és AO-40 műholdak teljes energiaellátó/kezelő egységei. 2006–2015 között, hallgatók és oktatók részvételével, szponzorok támogatásával vezette az első magyar műhold, a Masat-1 megalkotását, a hozzá tartozó földi állomás fejlesztését, sikeres üzemeltetését. Jelenleg egyetemi környezetben diákok, oktatók bevonásával a SMOG-P, SMOG-1 és ATL-1 kis műholdak fejlesztését irányítja. A fenti műholdak fedélzetére kerülő műszerek feladata a Föld környezete ember keltette elektromágneses szennyezettségének mérése.

Gschwindt András érdemeit a díjat átadó Józsa János, a BME rektora méltatta. Kezében a SMOG-1, mellette a padon a Masat-1 modellje. (Kép: NOVOFER Alapítvány)

Bacsárdi László, portálunk szerkesztője és felelős kiadója így fogalmazott: Műegyetemi hallgató koromban, 2004 tavaszán találkoztam először Gschwindt Andrással – vagy ahogyan tanítványai és kollégái egyaránt szólítják, Bandi bácsival – a Műholdas műsorszórás című tárgy keretében. Bandi bácsiról már akkor tudtuk, hogy űrkutatási téren elismert szaktekintély az egyetemen, a 60-as években alapított műegyetemi Rádiótechnikai Tudományos Diákkör tagjaként illetve az 1970-ben létrejött BME Űrkutató Csoport alapítójaként/vezetőjeként a hazai űrkutatás egyik megteremtője. A tárgy egyik óráján felmentünk a BME V2 épületének a tetejére, megnézni a rajta elhelyezett különböző antennákat… Pár évvel később már arról beszélgettünk, hogyan lehetne rádiókapcsolatba lépni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére készülő űrturista Charles Simonyival. Ez a rádiókapcsolat aztán 2007 tavaszán a Természet Világa szervezésében meg is valósult a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban. Továbbgondolva az ötlet sikerét, 2009-ben, Simonyi második űrutazása alkalmából pedig már országos rádióamatőr-kapcsolatfelvételt szervezett Bandi bácsi az űrturistával. Ettől az évtől egyébként elég sokat lehetett hallani tőle egy 10 × 10 × 10 centiméteres magyar műhold terveiről – hogy aztán pár évvel később már egy 5 × 5 × 5 centiméteres műhold készítéséről egyeztessen a műegyetemi hallgatókkal és oktatókkal. Időközben a V2 épület tetejéről az antennák az E épületbe költöztek, létrejött és szépen fejlődött a BME földi állomás is. Miközben az Országház Felsőházi nagytermében Józsa János, a BME rektora méltatta Gschwindt András szakmai munkásságát, arra gondoltam, milyen jó érzés lesz volt tanítványként elsők közt gratulálnom az éppen átadott Gábor Dénes-életműdíjhoz. Gschwindt András gyakran osztja meg gondolatait, véleményét az Űrvilág olvasóival is, egyik legfrissebb véleménycikkét „Gondolatok a hazai CanSat aktivitásról: múlt, jelen, jövő” címmel júliusban közöltük.

Gschwindt András kitüntetéséhez mindannyiunk nevében itt is gratulálunk, további munkájához sok sikert, jó egészséget kívánunk!

Kapcsolódó cikkek:
Gábor Dénes-díj Solymosi Jánosnak
Gábor Dénes-díj Apáthy Istvánnak
A hazai űrtevékenység két kiemelkedő alakját is kitüntették
Jelek a Hold környezetéből
Űrakadémia 2018 – kiegészítő gondolatok
Gondolatok a hazai CanSat aktivitásról: múlt, jelen, jövő
A SMOG-P megelőzheti a SMOG-1-et
Újabb magyar műhold készül magánvállalkozásban
Megújult a Műegyetem műholdvezérlő állomása
SMOG-1 startlehetőség
Megalakult az első hazai CanSat csapat
Kísérleti üzemben a SMOG-1 vezérlőállomása
Izgalmas feladat: építsünk CanSatot!
Hogyan tovább, kis műholdak?
ESA motiválta mérnökképzés
Aláírták a SMOG-1 startszerződését
Magántőke a hazai űrtechnológia oktatásában
Kockák az űrben – merre és hogyan tovább?
Búcsú a Masat–1-től
Elismerés a magyar űrkutatóknak
A magyar űrkutatás idei kitüntetettjei
Sikeres amatőrrádiós rekordkísérlet, élőben

Kapcsolódó linkek:
A Gábor Dénes-díj honlapja (NOVOFER Alapítvány)