A NASA Aqua földmegfigyelő műholdjának MODIS detektorával készült űrfelvétel dátuma 2011. november 9. A helyszín az Északi-tenger. (Kép: Jeff Schmaltz / LANCE/EOSDIS MODIS Rapid Response Team / NASA GSFC)
A tenger fölötti felhőzet kinézete az űrfelvételeken többnyire egyenletes szokott lenni. A nagy kiterjedésű vízfelület fölött a levegőréteg egyenletesen, vízszintesen áramlik, mivel általában nem találkozik semmilyen akadállyal. Kivéve ha egy sziget kerül az útjába. Itt kénytelen felemelkedni, majd utána ismét alacsonyabbra süllyed. Ez egy hullámzó mozgást idéz elő, amelynek amplitúdója az akadálytól – a szigettől vagy szigetcsoporttól – távolodva egyre csillapodik. Olyasmi ez, mint a vízbe dobott kő hatására kialakuló felszíni hullámok.
A felvételen körvonalaikkal megjelölték a felhőzet alatt megbújó szigeteket. Balra fent a Feröer-szigetek, jobbra lent a Shetland-szigetek, még lejjebb, a kép alsó szélénél a Skócia északi partjainál fekvő Orkney-szigetek zavarják meg a levegő egyenletes áramlását. A hullámok tetején a felhőzet világosabb, a hullámvölgyekben kevésbé – ez segít kirajzolni a mintázatot. Az ilyen felhőformákat az elhaladó hajók által keltett vízhullámokhoz is szokták hasonlítani.
A kép további érdekessége, hogy a hullámok kölcsönös erősítésének és kioltásának jelensége, az interferencia is megfigyelhető rajta, ahol egymás közelében több akadályon (több sziget fölött) halad át a légáramlás.
Jellegzetes interferencia-minta a fenti űrfelvétel egy kinagyított részletén.
Frey Sándor
