Ha így folytatódik, szeptemberre a tavalyi nyári szezonban mért negatív rekordot is megdöntheti a jégtakaró kiterjedése.
Az ESA Envisat távérzékelő mesterséges holdjának radarmérései alkalmasak a sarkvidéki jégtakaró területének folyamatos megfigyelésére. Az idén eddig végzett mérések alapján elképzelhető, hogy szeptember közepére – vagyis az évnek arra az időszakára, amikorra a legjobban visszahúzódik a jég – ismét olyan kevés, vagy még kevesebb marad belőle, mint 2007-ben. A tendencia évről évre erősebb, mióta három évtizeddel ezelőtt megkezdődtek a rendszeres műholdas megfigyelések. Már a jelenlegi jégborítottság is 30 év óta a második legkisebb.
Az alábbi képsorozat az Északi-sarkot övező tengereket mutatja június elején, augusztus elején, illetve augusztus közepén. Az Envisat ASAR apertúraszintézis-radarjának méréseiből készült mozaikokon sötétszürke szín jelzi a nyílt vízfelületet, kék a jéggel borítottat. (Közvetlenül az Északi-sark környezetét nem tudják megfigyelni, ezt sötétkék kör jelzi.) A környező szárazföldek fehéres-szürkés színűek.
(Képek: ESA)
A sarki óceánon minden évben hatalmas mennyiségű víz fagy meg, aztán olvad fel. A nyaranta eltűnő jég felülete nagyjából Európa területével egyezik meg.
Tavaly szeptemberben számos sajtóhír is foglakozott azzal, hogy első alkalomma megnyílt, vagyis egy időre jégmentessé vált az ún. északnyugati átjáró. Ez a rendszerint jégpáncéllal borított hajóút északon köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt.
Az északnyugati átjáró legegyenesebb útvonala idén már jelenleg is gyakorlatilag jégmentes (azt jelzi a folytonos sárga vonal). Egy másik, hosszabb útvonal (szaggatott vonallal) már majdnem egy hónapja szabad. (Kép: ESA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Idén majdnem szabad az északnyugati átjáró
Jeges örvények Grönland partjainál
Újabb rekordméretű olvadás határán az Északi-sarkvidék jege (ESA)