Az európai Venus Express űrszonda túl van már a szomszéd bolygó körül töltött 500 (földi) napon.
Az űrszonda és műszerei továbbra is jó egészségnek örvendenek, folyamatosan küldik az adatokat a Földre.
Augusztus 18-án volt a legrövidebb a Föld-Vénusz távolság, s belső bolygószomszédunk épp a Nap irányában tartózkodott. Ezalatt minden fedélzeti műszer és a kommunikációs rendszer teljes gőzzel dolgozott. (Amikor a Vénusz a Nappal átellenben tartózkodik, atávolság miatt az adatátviteli sebessesség 22 kbit/s-ra, a maximális érték tizedére csökken. Emiatt ilyenkor a műszerek egyike-másika nincs is bekapcsolva.) Az első 500 nap alatt kb. 1 terabit mennyiségű adat érkezett a földi irányítókhoz a Venus Expressről. Az első tudományos eredmények már napvilágot láttak, mások közlése most van előkészületben.
A kutatók még mindig találkoznak meglepő dolgokkal. A Vénusz légköre például különösen változékonynak mutatkozik. A látható és infravörös tartományban működő képalkotó spektrométer (Visible and Near-Infrared Mapping Spectrometer, VIRTIS) adatainak tanúsága szerint a lékgöri struktúrák napról napra mások.
(Kép: ESA/VIRTIS/INAF-IASF/Obs. de Paris-LESIA)
A fenti, 8 képből álló sorozat 2007 februárjában, 10 nap alatt készült a 2,3 mikrométeres hullámhosszon, a bolygó éjszakai oldalán. Fontos megjegyezni, hogy a Vénusz a Földnél sokkal lassabban, 243 nap alatt fordul egyet a tengelye körül. A minta, amit látunk, kb. 50 km magasságban levő felhőktől származik. A sötét színek jelzik a felhőzetet, a fényes területek inkább felhőmentesek.
A szakértők szerint a közepes szélességek valamiféle átmeneti tartományt képeznek, ahol a légkört főleg lamináris áramlás jellemzi. Az egyenlítői területek felé haladva a turbulens, konvektív áramlások dominálnak. A turbulencia mértéke igen gyorsan változó. A pólusok fölött hatalmas légörvények (vortexek) vannak.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mozgókép a Vénusz déli pólus vortexéről
Mi újság a Vénusz körül?
Klímakatasztrófák a Naprendszerben
A Venus Express első 500 napjáról (ESA)
Valószínű, hogy bolygószomszédaink, a Vénusz és a Mars is hasonlóképpen keletkeztek, mint a Föld. Vajon a földi klíma fejlődése melyikőjükét utánozza majd?
