Az amerikai Space Foundation a napokban mutatta be a 2011-es folyamatokat elemző jelentését. Eszerint a tavalyi évben az űrtevékenységgel kapcsolatos ágazatok világszerte, összesítésben 12,2%-os növekedést produkáltak.
Ez a szám egyáltalán nem rossz, ha figyelembe vesszük, hogy a világgazdaság sok más ágazata közben válságos időszakát éli. Az űripar és az űralkalmazások növekedése ráadásul hosszabb távon is töretlennek bizonyult: az elmúlt öt évben a Space Foundation szakértői által gyűjtött adatok 41%-os növekedést jeleznek. A jelentést, amely a Space Report 2012 címet viseli, április első napjaiban publikálták. A tanulmány azt sugallja, hogy az űrtevékenységnek nem csak fontos társadalmi és kulturális-tudományos jelentősége van, de egyúttal kitűnő üzlet is.
Az űriparra és űralkalmazásokra 2011 során költött teljes összeg, 289,77 milliárd amerikai dollár egyrészt a kereskedelmi bevételekből, másrészt állami (költségvetési) kiadásokból tevődik össze. A növekedés fő hajtóereje nem is az állami, hanem a magánszektor volt. Az űreszközök infrastruktúrája és a földi kiszolgáló létesítmények összességében közel 22%-os éves növekedéssel állnak az élen. Az űrtevékenységen alapuló termékek és szolgáltatások bevétele majdnem 9%-kal nőtt 2011-ben. A vezető helyet két terület foglalja el: az egyik a globális navigációs műholdrendszerekkel kapcsolatos vevőberendezések és szolgáltatások, a másik a közvetlen műholdas televíziós műsorsugárzás.
Összességében a kormányzati pénzköltés 6%-kal növekedett az elmúlt évben, de országonként igen eltérő megoszlásban. Míg India, Oroszország és Brazília ráfordításai 20% fölötti ütemben bővültek, addig az Egyesült Államokban és Japánban lényegében alig változott a helyzet az előző évihez képest. Ez arra utal, hogy az amerikaiak – bár vezető helyüket őrzik –, fokozatosan teret vesztenek a globális űrtevékenységben.
A Space Report 2012 szerint az űripar kilátásai a közeljövőben is biztatók maradnak. A szigorúbb költségvetési politika hatására előtérbe kerülhetnek a nemzetközi, valamit az állami és magánszektor együttműködésével megvalósuló projektek. Az elmúlt fél évszázadban az emberiség lerakta az űrtevékenység szilárd alapjait. Sok szempontból az űrkutatás és az űralkalmazás ígérete manapság nagyobb, mint eddig bármikor az emberiség történetében.
A 164 oldalas jelentés, amelynek az árusítását már megkezdték, számos érdekes tényt és számadatot is tartalmaz a 2011-es évről. Tavaly például összesen 84 űrindítást jegyeztek fel, ami 14%-os növekedés 2010-hez képest. A számok tekintetében Oroszország vezet (31), őket Kína (19) és az Egyesült Államok (18) követte. A hordozóeszközök változatossága tekintetében viszont az amerikaiak a legjobbak, 8 különféle rendszert használtak 2011-ben. A tavalyi év végére a Föld körüli pályán működő, aktív mesterséges holdak számát 994-re becsülték. Egy beszédes adat az Egyesült Államokból: az űrszektorban dolgozó munkaerő immár negyedik éve folyamatosan csökken. (Európában és Japánban a foglalkoztatottak száma növekvőben van.) Ha részleteiben vizsgáljuk az amerikai helyzetet, akkor kiderül, hogy a hadsereg kötelékében alkalmazott szakemberek száma viszont emelkedett. Érdekes, a szakma „elöregedésére” utaló adat még, hogy a NASA alkalmazottai között 70%-os is meghaladta a 40-60 éves korosztály részaránya, míg a 35 év alatti fiatalok alig 12%-nyit tettek ki. Az Egyesült Államok egészében ugyanakkor a 40-60 évesek csak a munkavállalók alig 45%-át adják. A Space Foundation jelentésének szerzői szerint a következő években növekvő igény várható olyan szakmák képviselői iránt, mint a repülő- és űripari mérnökök, csillagászok és meteorológusok – legalábbis az Egyesült Államokban.
Kapcsolódó cikkek:
Az űriparban nincs válság
Nőtt az űripar bevétele
Töretlenül fejlődik a műholdas navigáció piaca
A világűr militarizálása
Kapcsolódó linkek:
The Space Report 2012 (Space Foundation)
A kínai miniszterelnök angliai látogatásának idején érdekes egyezség született: három épülő brit földmegfigyelő műhold minden nagyfelbontású felvételét 2014-től kezdve hét éven át a kínai félnek értékesítik.
