Célhoz ért a Rosetta

Képes beszámoló az Uránia Csillagvizsgálóban tartott sajtókonferenciáról.

Az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi együttműködés keretében építette fel a Rosetta űrszondát és indította 2004 márciusában a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felé. Az űreszköz tíz évig utazott, míg 2014. augusztus 6-án végre célhoz ért. Ebből az alkalomból az ESA sajtókonferenciát tartott a darmstadti irányítóközpontban. Az utolsó parancsok elküldését az internetes közvetítésnek köszönhetően „élőben” láthatták az érdeklődők az egész világon. A Rosetta magyar idő szerint 11 órakor hajtotta végre azt a bő 6 percig tartó utolsó fékezést, mellyel pályára állt az üstökös magjánál.

Pillanatkép az ESA darmstadti irányítóközpontjában (ESOC) tartott ünnepségről. (Kép: Steven Young / Astronomy Now)

A Rosetta programban a Műegyetem, az MTA intézetei és az SGF Kft. révén jelentősnek mondható a magyar részvétel, ezért a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) sajtótájékoztatót szervezett Budapesten, a TIT Uránia Csillagvizsgálóban, ahol az ESA internetes közvetítését a küldetésben részt vevő magyar szakemberek kommentálták. A beszélgetést Nyerges Gyula, a TIT Budapesti Planetárium munkatársa vezette. A kérdésekre Apáthy István (MTA Energiatudományi Kutatóközpont), Baksa Attila (SGF Kft.), Szegő Károly (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) és Vizi Pál Gábor (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) válaszolt.

(Képek: Trupka Zoltán)

A szakértők ismertették az üstökösök kutatásának jelentőségét és bemutatták a magyar készítésű eszközöket. Hangsúlyozták, hogy a misszió legizgalmasabb része most kezdődik és rengeteg kihívás vár még a program munkatársaira. A szondát megfelelő pályára kell állítani a különleges alakú mag körül úgy, hogy ne okozzon gondot az égitestből kiáramló anyag. A rendkívül változatos felszínen kiválasztani azt a helyet, ahol a Philae leszállhat – és lehetőleg ott is marad, mivel számos veszélyforrás leselkedik rá. A Naphoz közeledő üstökösből egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségben áramlik ki az anyag, ami valószínűleg a mag rezgésével is jár majd. Az egység energiáját napelemek biztosítják, így a fényviszonyoknak is megfelelőnek kell lenniük.

Az üstökösmag a keskeny látómezejű OSIRIS kamera felvételén, augusztus 3-án, még 285 km távolságból. A leszállóhely keresése megkezdődött… (Kép: ESA / Rosetta / MPS for OSIRIS Team MPS / UPD / LAM / IAA / SSO / INTA / UPM / DASP / IDA)

A jelenlegi tervek szerint november 11-e lesz az a történelmi dátum, amikor egy ember alkotta eszköz először száll le egy üstökösmag felszínére. Azt az eseményt hasonló módon és sikerrel szeretnék követni mind az ESA, mind a magyar szakemberek.

Trupka Zoltán

Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Megérkezett a Rosetta
Üstökösképek a Rosettától
Magyar közreműködők a Rosetta fejlesztésében
Új szoftver a Rosetta leszállóegységén