A Roszkoszmosz idénre tervezett utolsó műholdindítása során egy az Északi-sarkvidéket figyelő, elsősorban meteorológiai célú műholdat állított magas, elnyúlt pályára.
Az Arktyika-M sorozat első tagja még 2021 februárjában került magas, poláris pályára. Az ún. Molnyija-típusú pályák keringési ideje 12 óra. Úgy alakítják ki, hogy a műhold földtávolban – vagyis amikor sebessége lecsökken – az Északi-sarkvidék fölött tartózkodjon. Így a keringési idejének túlnyomó részét (kb. 11 órát) valójában a térség megfigyelésével tudja tölteni. Az oroszok által földmegfigyelő és távközlési műholdakhoz gyakran alkalmazott pálya földtávoli pontja kb. 40 ezer km magasságban van, de földközelben alig több mint 1000 km-re repül el az űreszköz a felszín felett. A pálya inklinációja 63,3°.
Az Arktyika-M2 december 16-án magyar idő szerint 10:17-kor indult a kazahsztáni Bajkonurból. A Szojuz-2.1b hordozórakétát egy Fregat végfokozat egészítette ki, amelynek feladata a végső pálya kialakítása volt.
Az Arktyika-M2 műhold tömege 2077 kg, a Navigator platfromra épült, gyártója a Moszkva melletti NPO Lavocskin vállalat. Tervezett működési élettartama 7 év. (Forrás: RussianSpaceWeb)
Az Arktyika-M projekt indulásakor, a 2010-es évek elején az volt a terv, hogy a konstelláció első tagja már 2013-ban, a második 2016-ban pályára kerül. Többszöri halasztás után végül 7–8 évnyi késésekkel került sor a startokra.
Az Arktyika-M műholdak – amelyekből eredetileg kettőt terveztek, de most már ötről van szó – a meteorológiai célú megfigyelések mellett a sarkvidéki vészhelyzeti kommunikációt is segítik. Fedélzetükön egy multispektrális kamera és rádiós távközlési berendezések kaptak helyet. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Magas poláris pályára indult az Arktyika
Mi a pálya? (4. rész)
Arktyika-M2 indítás (RussianSpaceWeb)
Egy nagy felszíni felbontásra képes orosz kémműhold indult Pleszeckből.
