Manapság már több mint 5 milliárd műholdas navigációs eszköz van forgalomban, beleértve a különböző okostelefonokat, vevőeszközöket és az állomáshálózatokat is.
Ezért egy, az Európai Űrügynökség (ESA) által vezetett projekt keretében azt a célt tűzték ki, hogy ezeknek a hálózatoknak az adatait felhasználva folyamatos áttekintést nyújthassanak a műholdas navigáció állapotáról globális, nemzeti és regionális szinten is.
Sokan azt gondolják, hogy a globális navigációs műholdrendszerek – röviden GNSS (Global Navigation Satellite Systems) – szolgáltatásaira mindig támaszkodhatunk, ami az esetek nagy többségben igaz is, és egy átlagos okostelefon-felhasználó számára elegendő is. Azonban vannak olyan területek, különösen a biztonsági szempontból kritikus alkalmazások, amelyek esetében pontosan tudnunk kell, hogy a rendszerek optimálisan működnek-e, és ha esetleg nem, miért.
A jelenlegi monitorozás gyakran csak részleges, egyedi jelfrekvenciákon és konstellációkon alapszik, amit legtöbbször a szolgáltató maga végez. Ezt kívánja az új, COLOSSUS nevezetű adatplatform egységesebbé és részletesebbé tenni. Ez képes lesz a GNSS anomáliák azonosítására, kiszűrésére, a lehető legrészletesebb képet készítve a rendszerről, lefedve az összes műholdas konstellációt, jelfrekvenciát és vevőtípust.
A legfőbb cél, hogy a rendszer- és egyéb hibákat azonnal és automatikusan azonosítsák. Ehhez összegyűjtik és elemzik a folyamatosan működő referenciaállomások (CORS, Continuously Operating Reference Stations) helymeghatározási adatait. Sok száz ilyen állomás van szerte a Földön, amelyek közül sok tudományos célokra lett létrehozva és szabványos földrajzi referenciaként alkalmazzák adatait, vagy különböző mozgásvizsgálatokra, de vannak magánszektorbeli hálózatok is, melyek például földmérési céllal lettek kialakítva. Minden hálózat más és más, némelyek adatai ingyenesen elérhetőek, mások regisztrációhoz kötöttek és fizetni kell értük. Ahhoz, hogy minél pontosabb monitoring rendszert dolgozhassanak ki, a projekt résztvevői kapcsolatba léptek ezekkel a szereplőkkel, hogy az eredmények megosztásáért cserébe tegyék számukra elérhetővé az adatokat, ami eddig nagy érdeklődést váltott ki. Fontos, hogy minél több helyről érkezzenek mérések, mert így ha hiba történik, szinte azonnal képesek lesznek meghatározni annak lehetséges forrását. Meg lehet majd állapítani, hogy adott esetben helyi interferenciáról van-e szó, légköri zavar okozza-e, esetleg bizonyos vevőtípusokat érintő problémával állnak szemben, vagy egy műhold, netán egy egész konstelláció okozza?
CORS állomás. (Kép: ESA)
Az elsődleges célkitűzés, hogy a felhőalapú COLOSSUS tesztelése 2019 végén megkezdődjön, majd 2020 első harmadától online is elérhetővé váljon. A szolgáltatás ugyanúgy folyamatos lesz, mint az említett CORS állomások működése.
(Együttműködő partnerünk: Galileo blog, Lechner Tudásközpont, Kozmikus Geodéziai Obszervatórium)
Kapcsolódó linkek:
Műholdas navigációs rendszerek hibáinak globális felmérése (ESA)
Az ESA Swarm műholdjainak méréseiből kiderült, hogy a fél évszázaddal ezelőttihez képest csaknem négyszeresére gyorsult a Föld mágneses pólusainak elmozdulása.
