A legkisebb európai rakéta egy spanyol és egy francia földmegfigyelő műholdat állított volna alacsony Föld körüli poláris napszinkron pályára Kourou-ból.
A start a Francia Guyanában fekvő indítóhelyről magyar idő szerint november 17-én, 2:52-kor történt. Egy darabig minden rendben ment, de aztán a rakéta negyedik, utolsó fokozata eltért a tervezett pályájától. Az Avum végfokozattal a felemelkedés után 8 perccel történt valamilyen rendellenesség, az első begyújtását követően. Később sem a rakétáról, sem a műholdakról nem sikerült rádiójeleket venni a követőállomásokon, így a felbocsátást szervező Arianespace vállalat kénytelen volt kudarcnak nyilvánítani a mostani repülést. Az okok vizsgálatát megkezdték. A Vega rekétára rájár a rúd: nem is olyan régen, 2019 júliusában ugyancsak szerencsétlenül végződött egy indítás – a kettővel ezelőtti, VV15 jelű –, akkor a második fokozat hibájából.
A hasznos terhek egyike a spanyol vezetéssel, de nemzetözi együttműködésben – az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével – készült SEOSAT-Ingenio (Spanish Earth Observation Satellite-Ingenio) nagyfelbontású földmegfigyelő műhold volt. Kettős kamerarendszerével 2,5 m-es felbontású pánkromatikus és 10 m felbontású színes képeket készített volna bolygónk felszínéről, 55 km × 55 km-es látómezővel. Visszatérési ideje ugyanazon földi pont fölé 38 nap lett volna, de oldalra néző kameráival akár 3 naponta tudott volna felvételeket készíteni egy adott helyről. Adatait széles körben alkalmazhatták volna polgári célokra, térképezési, mezőgazdasági, erdészeti, várostervezési, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, katasztrófa-elhárítási és egyéb feladatokra. Építésének fővállalkozója az Airbus Defence and Space volt.
Az első spanyol optikai távérzékelő műhold, a 830 kg starttömegű SEOSAT-Ingenio szeptemberben érkezett meg Francia Guyanába, ahol elvégezték a start előtti utolsó teszteket, feltöltötték hajtóanyaggal, és elhelyezték a rakéta orrburkolata alá. (Videó: ESA)
A spanyol hatóságok és intézmények mellett más országok felhasználói is hozzáférhettek volna a SEOSAT-Ingenio műholdképeihez, az európai Copernicus földmegfigyelési program, valamint a GEOSS (Global Earth Observation System of Systems) keretében. A műhold remélt aktív élettartama 7 év volt, de ebből a start kudarca miatt sajnos semmi nem valósult meg.
A Vega rakéta másik utasa, a Francia Űrügynökség (CNES) TARANIS (Tool for the Analysis of Radiation from lightning and Sprites) műholdja ugyancsak földmegfigyelési céllal készüt. Pontosabban a légkör felső, 10 és 100 km közötti magasságú tartományában lezajló érdekes, a másodperc törtrészén át tartó időszaki fényjelenségeket, villámokat, lidérceket és más, a zivatarzónákhoz kötődő jelenségeket kutattak volna a segítségével. Közel 680 km magas, poláris pályáján a tervek szerint két éven át tartó működésre szánták a 152 kg-os mikroműholdat, fedélzetén hétféle tudományos berendezéssel.
A TARANIS a Föld körül, egy zivatarzóna fölött. Mindez fantáziakép marad... (Kép: CNES / Oliver Sattler) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Lidércek és tündérkék
Újra a lidércekről
Újabb Vega start: 53 műhold a pályán
Elveszett az újabb arab felderítő műhold
A Vega VV17-es repülése (Spaceflight Now)
A Vega rakéta sikertelen VV17-es indítása (ESA)
TARANIS honlap (CNES)
Műholdas távérzékelési módszerekkel fontos információhoz juthatnak a szakemberek a fő mezőgazdasági haszonnövények várható terméséről világszerte.
