A klímaváltozás hatásait az északi rénszarvaspásztorok is megérzik. Az alkalmazkodást műholdas távérzékelési adatok segíthetik.
Az Északi-sarkvidék környékén, Skandináviában a melegedő klíma hatására a rénszarvascsordák nehezebben találnak megfelelő élelmet és nehezebben tájékozódnak. Az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott Polar View kezdeményezés egyik célja, hogy a rénszarvaspásztorok számára műholdas adatokból készült hóborítottsági térképeket szolgáltassanak. Ezek segítségével talán könnyebben alkalmazkodhatnak a megváltozó környezeti feltételekhez.
Rénszarvascsorda Svédországban. (Kép: Sven Skaltje, 2007)
A hóra vonatkozó információ a rénszarvastenyésztők számára nagyon fontos, hiszen az év nagy részében a legeltetésre szolgáló területeket hó borítja. A hó minősége meghatározza, hogy a rénszarvasok hogyan tudnak táplálkozni. A kísérletek egy észak-norvégiai rénszarvastenyészetben folynak. Ez az a vidék, ahol az előrejelzések szerint a legnagyobb hőmérséklet-emelkedés várható. A helyiek ezért attól félnek, hogy a legelőket majd jég fedi, akadályozva így az állatok takarmányozását.
A Polar View program keretében az elmúlt másfél évben rendszeresen hótérképek készültek Norvégia és Svédország területére, de egész Eurázsia északi részére is.
Összesített hóvastagság Eurázsiában. A színskála a kéktől (0 cm) a pirosig (140 cm) terjed. (Kép: FMI)
A rénszarvastenyésztők már most hasznosnak tartják a műholdas módszerekkel kapott információkat. A hóviszonyoktól függően tervezhetik meg a csordák vándoroltatását, a legeltetés helyét. Nem csak a klímaváltozás, de a legelőterületeknek az emberi tevékenység (pl. útépítés, gátak építése) okozta csökkenése is gondot okoz. A rendszer továbbfejlesztésének egyik iránya a földhasználati változások nyomon követése.
Kapcsolódó linkek:
Műholdas hótérképek rénszarvastenyésztőknek (ESA)
Mint a legtöbb, a Szahara déli peremén fekvő országban, Nigerben is gondot okoz a vízellátás. 
