Az IHM részére készített szakértői tanulmány egyik leghangsúlyosabb eleme a TIT Budapesti Planetáriumának fejlesztési és átalakítási koncepcióját tartalmazta. Sorozatunk második részében ezzel ismerkedhetnek meg.
Milyen egy mai, korszerű planetárium és oktató űrközpont? Planetárium készüléket nem sok helyen gyártanak a világban. Még kevesebb az olyan nagyméretű berendezés, amely a Budapesti Planetárium 23 méter átmérőjű kupolájához megfelelő lenne. Egy, a mai igényeknek megfelelő eszközrendszer ára milliárd forintos nagyságrendű, ám már köszönő viszonyban sincs azzal a műszerrel, mely immár majd harminc éve működik Budapesten a Népligetben. Merre tovább Budapesti Planetárium? A fentiekben ismertetett problémákat és lehetőségeket figyelembevéve, a Budapesti Planetárium fejlesztését a tanulmány szerzői több éves, folyamatos, egymásra épülő ütemekkel képzelik el. 0. ütem: A TIT Budapesti Planetáriumának a meglévő építészeti keretekben történő „műszaki fejlesztése”: 1,5 milliárd Ft + ÁFA 1. ütem: A Budapesti Planetárium építészeti és műszaki fejlesztése „XXI. Századi Planetárium és Űrkutatási Múzeummá”: további nettó 1,7 - 2,0 milliárd Ft A Budapesti Planetárium építészeti és műszaki fejlesztésének 1. (balra) és 2. üteme (jobbra). Felül az alaprajzi-, alul a látványtervek. 2. ütem: A Budapesti Planetárium befejező építészeti és műszaki fejlesztése „XXI. Századi Oktató Űrközponttá”: további 2,4 - 2,7 milliárd Ft + ÁFA A budapesti „XXI. Századi Oktató Űrközpont” tervének látvány-vázlata Folytatjuk... Szerző: TTTC Kft. (Technológia Transzfer és Tréning Centrum Kft.) 2003, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megbízásából (Szerz.száma: TP213/2003). Kapcsolódó cikkek:
Legalább ennyire fontos, hogy az űrkutatás eredményeinek bemutatása, az űrtechnika mindennapi alkalmazásainak “testközelbe” hozása, egyáltalán a csúcstechnika erdeményeinek XXI. századi módszerekkel történő bemutatása is szinte fényévekre van attól, amit ma Magyarországon tapasztalunk. A világban több helyen ma már különféle bemutató-űrközpontok, bemutató-űrszimulátorok is működnek és népszerüsítik az űrtevékenységet, az űrtechnika mindennapi alkalmazásait, - miközben oktatják a műszaki- és természet-tudományokat.
Van persze több példa is arra, hogy a fenti nemes célokat alacsonyabb költségvetésből, szerényebb eszközökkel is el lehet érni. Jó példa erre a tanulmányunkban ismertetett kanadai, vagy magyar diák űrszimulátor. Ám ezeket a legjobb jóindulattal sem lehet olyannak nevezni, melyek vendégek fogadására alkalmasak - ám kétségtelen, hogy tudásbázisát képezhetik a vendégcsalogató eszközöknek.
Ez - többek között - a főműszer, a vetítőfelület, a hangosítási- és lézer-rendszer, illetve a székek cseréjét jelenti úgy, hogy a létesítmény műszaki szinvonala megfeleljen a következő 10-20 év igényeinek.
Ez egy olyan építészeti és műszaki fejlesztést jelent, melynek eredményeként egy újabb (kisebb) kupola is üzembeáll, plusz (részben interaktív) kiállítói terek születnek meg, illetve a látványliftek tetején csillagászati műszerek kerülnek elhelyezésre. Ennek eredményeként megszülethet egy nagy, csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztő központ a főváros szívében.
Ennek keretében a ma is meglévő kupolát, illetve a 2. ütemben felépült plusz szinteket egy rácstartós üvegcsarnok borítja be, és fogja egységes egésszé. Ezzel egyúttal újabb - immár magasságukban is jelentős - terek születnek, melyekben lehetséges nagyobb kiállítási tárgyak elhelyezése, illetve különféle oktató-szimulátor berendezések és terek kialakítása. Ez az utolsó fejlesztési lépés lehetővé teszi, hogy a létesítmény európai szinvonalú műszaki és természettudományos oktatóközpont legyen.
Egyes űrkutatási ismeretterjesztő helyek fejlesztéséről - 1. rész
A TTTC Kft. a közelmúltban fejezte be azt a szakértői tanulmányt, melyben a megrendelő - és a hazai űrtevékenységet felügyelő - IHM részére a hazai csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztés legfontosabb „elemeinek” (planetáriumok és bemutató csillagdák) fejlesztésére, illetve fejlesztési koncepciójára tett javaslatot. 
