A Rocket Lab idei első startja alkalmával egy német gyártású távközlési mikroműhold állt pályára Új-Zélandból.
A műholdat, amelynek egészen az indítás előtti napokig a nevét és a megrendelőjét sem lehetett hivatalosan tudni, a német székhelyű OHB cég gyártotta németországi, svédországi és csehországi üzemeiben. Az űreszköz alacsony poláris pályára került. Az indítás időpontja január 20-án, magyar idő szerint 8:27 volt.
A Rocket Lab kétfokozatú Electron rakétája a 18. startjára várva, az új-zélandi Mahia-félszigeten fekvő indítóhelyen. (Kép: Rocket Lab)
A Rocket Lab erősségét jelzi, hogy az indításra a startszerződés aláírásától számított fél éven belül sort kerítettek. A költséghatékonyság ellett épp ez a gyorsaság és rugalmasság volt az egyik fő hajtóerő az Electron rakéta kifejlesztése mögött. Ha a megrendelő, egy kis műhold üzemeltetője egyedüliként – nem pedig kisebb-nagyobb társakkal együtt – használ egy hordozórakétát, akkor sokkal nagyobb beleszólása van az időzítésbe és az elérendő pálya paramétereinek kialakításába.
Az OHB szűkszavú közleménye csak annyit árul el a küldetésről, hogy egy meg nem nevezett megrendelő megbízásából tervezték, építették és tesztelték a műholdat, sőt annak élettartama végéig az üzemeltetéssel is őket bízták meg. Ennél valamivel többet árultak el a rakéta orrkúpját hagyományosan díszítő emblémák.
Az Electron rakéta orrburkolata tartalmazza a legárulkodóbb utalást az egyébként teljesen titkosan kezelt hasznos teherre. (Kép: Rocket Lab)
A jobb oldalon a Rocket Lab megszokott emblémája látható, rajta a repülés sorszámával (18) és jelmondatával (Another One Leaves The Crust). A bal oldali az érdekesebb, rajta a műhold fantáziaképe két antennával, valamint a BIU és GMS-T rövidítések. Ennyi már elég volt ahhoz, hogy valaki előálljon egy lehetséges megfejtéssel: a megrendelő a kínai GMS (más néven Shanghai Spacecom Satellite Technology) vállalat lehet, és valószínűleg egy alacsony pályás szélessávú távközlési műholdrendszer előfutáráról van szó. A GMS üzleti kapcsolatban áll a németországi, de kínai finanszírozású KLEO Connect céggel, amely 2019-ben egy kínai rakétával már felbocsátott két kis kísérleti adattovábbító műholdat.
Az amerikai Rocket Lab cég Electron rakétája a startállásban 18 magas, legújabb változatával 200 kg tömeget tudnak 500 km-es magasságban húzódó poláris pályára juttatni. Egy-egy indítási lehetőséget 7 millió dolláros áron értékesítenek. Legutóbb novemberben már kísérleteztek a kiürült első fokozat visszahozásával, most ilyesmire nem került sor. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai vállalkozás radaros távérzékelő holdja
Electron 16: Vissza a feladónak!
Az OHB gyártotta műhold indítása Electron rakétával (Spaceflight Now)
Milyen műholdas újdonságokra számíthatunk 2021-ben? Összeállítás a teljesség igénye nélkül.
