Ariane VA242

A címben szereplő kód az európai Ariane-5 rakéta idei második repülését takarja. Két távközlési műholdat állítottak pályára Kourouból.

Ez volt az Ariane sorozat 242. számú repülése. A start a francia guyanai űrbázisról április 5-én, magyar idő szerint 23:34-kor történt. Az európai nehézrakéta a japán DSN-1/Superbird-8 és brit HYLAS-4 távközlési holdakat vitte magával, az űreszközök geostacionárius átmeneti pályára kerültek. Innen saját hajtóműveik segítségével érik majd el végleges pozíciójukat az egyenlítői síkban, a felszín felett közel 36 ezer km magasságban húzódó geostacionárius pályaíven.

A startot szervező Arianespace vállalat számára a mostani volt 2018-ban a harmadik indítás. Eddig egy Ariane-5 és egy Szojuz rakéta startolt idén Kourouból. Az Ariane-5 előző, január végi repülése nem sikerült tökéletesre. Az akkor felbocsátott két távközlési hold (SES-14 és Al Yah-3) egy programozási hiba miatt a névlegestől eltérő pályát ért el, de szerencsére pályakorrekciós manőverekkel megmenthetők voltak. A rendkívül megbízható Ariane-5 rakétatípussal még az ilyen anomáliák is nagyon ritkák. A mostani start a jelek szerint hibátlanul sikerült.

Az Ariane-5 ECA rakéta és a műholdak vázlata, adataik. (Kép: Arianespace)

A hasznos terhek mindegyikének indítását az Arianespace régi ügyfelei rendelték meg. A japán műhold üzemeltetője, a SKY Perfect JSAT vállalat, immár 19. műholdját bízta a francia cégre. Legutóbb 2016 decemberében a JCSAT-15 állt pályára Ariane-5 rakétával. A mostani, 5348 kg-os műholdnak nem véletlenül van két (három, sőt igazából négy) neve. Az egyik a Superbird-8, de a Superbird-3B-vel is lehet találkozni a híradásokban. A 162° keleti hosszúság fölött jelenleg tartózkodó Superbird-B2 felváltására készült (amelyet egyébként 2000-ben szintén az Arianespace indított, Ariane-4 hordozórakétával). A nagy teljesítményű Ku és Ka sávú transzpondereket kereskedelmi alapú szolgáltatásokra használják majd, A DSN-1 név (X-Band Defense Communications Satellite-1) az X-sávú távközlési berendezéseket és védelmi célokat takar. A műhold kapacitásának egy részét ugyanis a Japán Védelmi Minisztérium hasznosítja majd. Az üzemeltető DSN a SKY Perfect JSAT egy leányvállalata. A negyedik név pedig, amit japán szokás szerint a sikeres start után szoktak kapni az űreszközök, a Kirameki-1.

A japán műholdat a NEC és a Mitsubishi Electric Corporation építette. Tervezett élettartama – ahogy a másik műholdé, és általában a legtöbb új távközlési holdé – legalább 15 év. Emlékezetes, hogy a műholdnak már 2016 közepén pályára kellett volna állnia, de a Japánból Francia Guyanába való szállítás közben a repülőgépen megsérült, így javításra vissza kellett vinni.

(Kép: ESA)

A másik most indított távkozlési hold, a 4050 kg starttömegű HYLAS-4 a brit Avanti Communications tulajdona. Ez volt az Avanti harmadik műholdindítása, az eddigiekhez is Ariane-5 rakétákat használtak. A Ka-sávú transzponderekkel felszerelt műhold feladata szélessávú adattovábbítás lesz európai internetszolgáltatók, mobiltelefonos hálózatok üzemeltetői, kormányzati megrendelők számára. Lefedettségi területe elsősorban Európa, de Nyugat- és Közép-Afrika, Közel-Kelet, Dél-Amerika és a Karib-tenger térsége is lesz. Az űreszköz gyártója az amerikai Orbital ATK. A geostacionárius pályán 33,5° nyugati hosszúság fölött működik majd.

Kapcsolódó cikkek:
SES-14 és Al Yah-3
Az idei utolsó Ariane-5 start
Hylas-1 és Intelsat-17
Ariane-5: az ötvenedik siker egyhuzamban
Japán első katonai távközlési holdja

Kapcsolódó linkek:
Az Ariane-5 rakéta VA242 számú repülése (Arianespace)
Az Ariane-5 rakéta idei második indításáról (Spaceflight Now)