Az európai nehézrakéta sikeres vasárnapi startját előzőleg öt héttel késleltette egy már a végső visszaszámlálás során fellépett üzemanyag-ellátási probléma.
A francia guyanai űrközpontból idén már negyedik alkalommal emelkedett a magasba a nagyteljesítményű európai hordozórakéta. (Legközelebb szeptemberre terveznek egy startot, az Arabsat-5C és SES-2 kereskedelmi távközlési holdakkal.) Az Ariane-5 most az Astra-1N és a BSAT-3c/JCSAT-110R jelzésű űreszközöket vitte magával. Mindkettőt 15 éves élettartamra tervezték.
Az Astra-1N – rövid átmeneti feladat teljesítése után – az Egyenlítő és a 19.2° keleti hosszúsági kör metszéspontja fölött kering majd, európai háztartások felé továbbítva műholdas tévéadásokat 52 Ku-sávú transzponderrel. Az Astrium Eurostar E3000 platformjára épült hold kinyitott napelemtábláinak fesztávolsága közel 40 m. Az amerikai Lockheed Martin cég által gyártott, hosszú nevű BSAT-3c/JCSAT-110R a 110°-os keleti hosszúság fölé kerül, és hasonló feladatokat lát el, de Japán lakóit szolgálva. 24 Ku-sávú transzponderén két műholdüzemeltető cég osztozik. Az űreszközök együttes tömege 8240 kg-ot tett ki, az Ariane-5 teljes terhe a kiegészítő berendezésekkel együtt 9095 kg volt. 
A mostani kouroui indítással (augusztus 7., magyar idő szerint 0:52) az üzemeltető Arianespace vállalat maga mögött hagyta a gondokat. A rakéta hasznos terhei, a geostacionárius pályákra szánt európai és japán televíziós műsorszóró mesterséges holdak elérték a kijelölt átmeneti pályájukat.
Kapcsolódó linkek:
Az Ariane-5 egy európai és egy japán távközlési holdat indított (Spaceflight Now)
Amíg a világ az Atlantis utolsó repülésével volt elfoglalva, addig július 10. és 16. között hét rakéta indult az Egyesült Államokból, Oroszországból, Kínából és Indiából.
