Befejeződik a Beidou kiépítése

Ma megtörtént az utolsó start, amely ahhoz szükséges, hogy a kínaiak saját navigációs műholdrendszere globális lefedettséget nyújtson a felhasználóinak.

Mint arról egy hete írtunk, a Beidou-3 GEO3 jelű műhold – kivételesen jó előre beharangozott – startját technikai okokból el kellett halasztani Hszicsangban (Xichang). Június 23-án, magyar idő szerint 3:43-kor azonban felemelkedett az a Hosszú Menetelés-3B rakéta, amely sikeresen Föld körüli pályára állította a navigációs űreszközt.

Az „utolsó” Beidou műhold startja. Fontosságára való tekintettel az eseményt a kínai állami televízióban élőben közvetítették. Beidou indítások persze később is lesznek, de mostantól csak az elhasználódó régi műholdakat kell újakkal pótolni, hogy fenntarthassák az elért kiépítési szintet. (Kép: Xinhua)

A Beidou hasonló szerepet tölt be, mint a szintén katonai fenntartású, de jelentős részben polgári célokra is használt amerikai GPS és orosz GLONASSZ rendszerek, illetve a civil üzemeltetésű, még kiépítés alatt álló európai Galileo. A műholdakról lesugárzott navigációs rádiójelek vételével és feldolgozásával pontos hely-, sebesség- és időmeghatározás végezhető. A Beidou műholdak keresési és mentési funkciót is ellátnak. Míg a többi említett rendszer közepes (20 ezer km körüli) magasságban, a Földet körbevevő pályákon keringő űreszközöket használ, a kínaiak esetében 36 ezer km magasan pozicionált geoszinkron és geostacionárius műholdakat is alkalmaznak. Ez utóbbi kategória képviselője indult most. Ha eléri kijelölt állomáshelyét és néhány hónapon belül beüzemelik, akkor éri el a globális lefedettséget a Beidou rendszer.

A Beidou konstellációba teljes kiépítésekor 27 darab közepes (kb. 21 ezer km) magasságú pályán keringő, 5 geostacionárius (GEO) és 3, az Egyenlítőhöz képest 55,5°-os pályahajlású geoszinkron (IGSO) műhold tartozik. (Kép: Beidou)

A Beidou harmadik műhold-generációjába (BDS-3) tartozó űreszközt a China Academy of Space Technology (CAST) építette a DFH-3B platformra, induló tömege hajtóanyaggal feltöltve mintegy 4,6 tonna. A mostani volt a 35. BDS-3 műhold, amelyet 2015 óta különböző pályákra állítottak. A korábbi generációk képviselőivel és a kezdeti tesztműholdakkal együtt 2000-től kezdve összesen az 59. Beidou startról van szó.

Az ázsiai ország a becslések szerint 10 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget költött a stratégiailag fontos saját navigációs műholdrendszere kifejlesztésére és kiépítésére. A programról 1994-ben hoztak döntést. A Beidou (magyaros átírással Pejtou) név a Nagy Medve (Göncölszekér) csillagkép kínai elnevezéséből származik. Kezdetben a Beidou holdak csak Kína fölött, majd 2012-től Ázsia és a Csendes-óceán tágabb térségében (BDS-2) nyújtottak teljes szolgáltatást, néhány hónapon belül viszont meglesz az egész Földre kiterjedő lefedettség. Jelenleg a hálózatban egyébként 44 üzemképes műhold szolgál, a 2. és 3. generációból vegyesen.

A katonai felhasználás mellett a Beidou rendszert széles körben alkalmazzák a közlekedés, a mezőgazdaság, a halászat, a katasztrófa-elhárítás területén, hogy csak néhányat említsünk a műholdas hely- és időmeghatározás hagyományosan széles körű felhasználásának területei közül. A Kínában forgalmazott okostelefonok több mint 70%-a már fel van szerelve a Beidou jeleket feldolgozni képes vevőberendezéssel. A kínai állami hírügynökség jelentése szerint a világ országainak több mint felében ugyancsak működnek Beidou vevők. Alapesetben a helymeghatározás pontossága 5 m körüli. A fejlődés pedig nem áll meg, 2035-re a tervek szerint a mostani rendszeren alapuló, de még fejlettebb műholdas hely- és időmeghatározó rendszert álmodtak meg Kínában.

Kapcsolódó cikkek:
Még várni kell az utolsó Beidou műholdra
Beidou-3 G2Q
Évzáró Beidou
Versenyre kész a kínai Beidou

Kapcsolódó linkek:
A teljes kiépítéshez szükséges utolsó Beidou hold startja (Spaceflight Now)