A múlt héten Kínából pályára állítottak egy kísérleti alacsony pályás távközlési holdat. Most egy másik, több mint 320 tagúra tervezett konstelláció előfutára indult.
A Hosszú Menetelés-2D hordozórakéta Csiucsüanból (Jiuquan) december 29-én magyar idő szerint 9 órakor végrehajtott indítása volt ebben az évben az utolsó – nem csak Kínából, de várhatóan világszerte.
Az állami China Aerospace Science and Technology Corporation (CASC) óriásvállalat fejlesztésében megvalósuló majdani műholdrendszer neve Hungjen (Hongyan). A most felbocsátott Hungjen-1 műhold az alkalmazott műszaki megoldások éles körülmények közötti kipróbálására készült. Pályamagassága 1100 km, ahonnan L- és Ka-sávú rádiós kommunikációt végez majd.
A több mint 320 tagúra (!) tervezett Hungjen rendszer célja globális lefedettségű műholdas adatátviteli szolgáltatás megvalósítása. A földi adatfeldolgozó központokkal együtt három fázisban építik majd ki. A Föld körüli pályára kerülő konstelláció 54 fő műholdból és 270 kisebből tevődik majd össze. A hálózati működés tesztelés céljából 2020 végéig 6–9 műhold kerül pályára. Az 54 fő műhold 2023-ig indulhat, a többiek közben és utána kerülhetnek sorra. Ha az egész rendszer feláll, a Földön bárhol megvalósítható lesz vele a mobil készülékek szélessávú összeköttetése, legyen az a hely akár egy sivatag vagy az óceán közepe.
A tervezett Hungjen műholdrendszer működésének vázlata. Mindent mindennel összeköt... (Kép: CASC)
Az első fázis kb. 20 milliárd kínai jüan (közel 3 milliárd amerikai dollár) befektetést igényel, ami kínai viszonylatban a legdrágább kereskedelmi űrprogrammá teszi.
A jövőben egyébként a most megvalósítás előtt álló kínai globális távközlési műholdrendszerekre különösen figyelni kell majd. Nem csak azért, mert számos nemzetközi versenytársuk is ugrásra készen áll, de a rendkívül hasonló elnevezések miatt is... Egy hete állt ugyanis pályára Kínból egy másik hasonló célú rendszer, a Hungjün (Hongyun) előfutára. Annak a fejlesztője a China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC), benne a változatosság kedvéért „csak” 156 műholdat terveznek pályára küldeni, 2022 végéig. Ember legyen a talpán, aki majd biztonsággal meg tudja különböztetni a csak egy betűben eltérő neveket. Bár a két elnevezés hangzása nagyon hasonló, jelentésük a kínai nyelvben teljesen más: a Hungjen állítólag vadludakat, a Hungjün szivárványszínű felhőket jelent.
Az idei 12. kínai nemzetközi légi- és űripari kiállításon bemutatták a 2023-ig kiépíteni tervezett Hungjen műhold-konstellációt. Ha minden igaz, ez lesz az egyik olyan rendszer, ami a „dolgok internete” mögött áll majd. (Forrás: SciNews / Youtube)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kínai start Hosszú Menetelés-11-gyel
Internet a világűrből
A Hungjen-1 indítása (nasaspaceflight.com)
A 2018-as évet Hszicsangból egy Hosszú Menetelés-3C rakéta zárta, amely egy kísérleti geostacionárius távközlési holdat állított pályára.
