A japán teherűrhajó január 27-én elhagyta az űrállomást, de még nem végzett minden feladatával.
Japán hatodik teherűrhajója (HTV-6, vagy más néven Kounotori-6) még tavaly december 9-én indult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. Négy nappal később automatikus üzemmódban megközelítette azt, majd miután kellően kis távolságba manőverezte magát, az űrhajósok az ISS robotkarjával befogták és a Harmony modulhoz csatlakoztatták. A több mint 4,1 tonnás rakományban egyrészt a szokásos ellátmány, felszerelési tárgyak és kísérleti eszközök voltak. Másrészt a külső raktérben utazott az ISS akkumulátorainak cseréjére szolgáló új Li-ion akkumulátorok első hatos adagja. Az akkumulátorcserét azóta összetett robotkatros és két űrsétát is magában foglaló műveletsorozattal kicserélték. Az elhasznált 12 régi Ni-H akkumulátoregység közül 9 fért a távozó teherűrhajóba, hogy hulladékként megsemmisüljön majd a Föld sűrű légkörében. A HTV-6 több apró műholdat (CubeSatot) is magával vitt. Ezeket főleg japán egyetemek hallgatói készítették, és nagy részük időközben már önálló pályára is állt az ISS japán Kibo laboratóriumi moduljából való kibocsátásukat követően. Mások később kerülnek sorra.
A HTV-6 az előzetes menetrendnek megfelelően január 27-én hagyta el az ISS-t. Egy még az érkezéskor, 2016. december 13-án készült fényképen a Cupola modul egyik ablakából látszó teherűrhajóval a háttérben Thomas Pesquet (ESA, balra) és Shane Kimbrough (NASA) önarcképe. (Kép: NASA)
A Csendes-óceán déli része fölött esedékes megsemmisülésre azonban néhány napot még várni kell, azt február 5-ére tervezik. Előtte még sor kerül a KITE (Kounotori Integrated Tether Experiment) kísérletre. Az ügyesen megválasztott rövidítés angol jelentése papírsárkány, ami szemléletessé teszi a kísérlet leírását. Arról van szó, hogy a HTV-ről egy kb. 700 m hosszú kábelre rögzítve kibocsátanak egy próbatestet. A kísérletek célja a Föld körüli térségben keringő űrszemét – már használaton kívüli műholdak, kiürült rakétafokozatok és darabjaik – eltakarítása egyik lehetséges módjának kipróbálása, tapasztalatok, mérési adatok gyűjtése.
Fantáziakép a HTV-6-tal végzett KITE kísérletről. (Kép: JAXA)
A kábel szálainak anyaga alumínium és rozsdamentes acél. A szerkezet viselkedését mintegy 7 napon át figyelik a szakemberek, mielőtt a kábelt átvágják. Ezután mind a 20 kg tömegű próbatest, mind maga a HTV-6 belép a légkörbe. Az elektromosan vezető anyagból készült, a Föld mágneses terében mozgó kábelben feszültség indukálódik, a környezetből befogott szabad elektronok révén elektromos áram folyik. Egy ilyen „lelógatott” és árammal átjárt kábelre hat a Lorentz-erő, így a külön e célra szolgáló tartalékolt hajtóanyag felhasználása nélkül is csökkenthető a pályamagasság, amíg az alacsony pályán keringő eszköz meg nem semmisül a légkörben. Más tervezett űrszemét-eltakarító módszerekkel szemben ennek az volna az előnye, hogy nem igényel aktív manőverezést.
Az elektromosan vezető, a kiszolgált műholdról kibocsátott, a Föld mágneses terében keringő kábel segítségével történő űreszemét-eltávolítás elvi vázlata. (Kép: JAXA)
A NASA Johnson Űrközpontja heti videósorozatának (Space to Ground) epizódja a HTV-6 távozásáról és a KITE kísérletről.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
HTV-6: úton a japán teherűrhajó
Szilveszteri akkumulátorcsere
A HTV-6 elhagyta az űrállomást (Spaceflight Now)
A KITE kísérlet részetes leírása (spaceflight101.com)
Tanegashima szigetéről egy H-2B rakétával elindult a Nemzetközi Űrállomás felé a következő teherszállítmány.
