Szerdán és csütörtökön nemzetközi űrkonferenciának adott otthont Budapesten a Műegyetem.
2020. február 26-án és 27-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT) – a Magyar Asztronautikai Társasággal (MANT) együttműködve – immár hatodik alkalommal szervezett nemzetközi űrkutatási konferenciát a Műegyetemen. A rendezvényen a legújabb hazai űrkutatási eredmények bemutatása mellett nemzetközi kitekintést is kaphattak a résztvevők. Az idei kiemelt téma a következő nemzedék oktatása és képzése volt.
A H-SPACE 2020 konferencia hivatalos megnyitójára február 26-án 14 órakor került sor a BME I épületében. Bár a konferencia nyelve az angol volt, közvetlenül a megnyitó előtt, 13 órai kezdettel a MANT szervezésében egy magyar nyelvű pódiumbeszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők a magánűrhajózás témájában. Ezen Horváth András Ferenc űrkutató-csillagász és Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkommentátora osztotta meg elképzeléseit az űrhajózás terén játszódó paradigmaváltásról. A beszélgetést Both Előd, a MANT elnöke vezette. (A Galileo Webcast rögzítette is az eseményt, a beszélgetés felvétele hamarosan elérhető lesz honlapjukon.)
A pódiumbeszélgetés résztvevői, balról jobbra: Zsombok Gábor, Horváth András Ferenc és Both Előd
Az H-SPACE 2020 megnyitóján a konferencia résztvevőit elsőként Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa üdvözölte. Rövid beszédében kiemelte a hazai űrtevékenység elmúlt időszakának főbb eseményeit, eredményeit, és szólt a tervekről is. Utána Charaf Hassan, a házigazda BME VIK dékánja, majd a szervezők nevében az elnökségi asztalnál állók is köszöntötték az egybegyűlteket. Az udvarias mondatok közt számos érdekes információ is elhangzott. Ekkor került először nyilvánosságra például, hogy a MANT – a KKM és a Kormány támogatását maga mögött tudva – szándéknyilatkozatot adott be a világ legnagyobb űrkutatási konferenciájának, a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszusnak a 2023. évi budapesti rendezésére. Az IAC 2023 rendezési pályázatát áprilisig kell majd elkészíteni, döntés ősszel várható.
A H-SPACE 2020 nemzetközi űrkonferencia megnyitója. Balról jobbra: Bacsárdi László, a konferencia egyik társelnöke, Ferencz Orsolya miniszteri biztos, Charaf Hassan dékán, Kovács Kálmán, a másik társelnök, s egyben az EIT igazgatója, valamint Both Előd
Az első plenáris előadó Mehtap Dufour volt, aki a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) képviseletében beszélt a szervezet tavaly rendezett rádiókommunikációs világkonferenciájának (WRC-19) eredményeiről, az űrtevékenység szemszögéből. Utána a posztereket bemutató résztvevők kaptak 1-1 percet, hogy „villámelőadások” formájában felhívják a figyelmet munkájukra. A konferencia teljes ideje alatt 20-nál is több posztert tekinthetnek meg a résztvevők, változatos témáik az optikai kommunikációtól kezdve az asztrofotográfián át Mars kutatásáig terjedtek.
Kávészünettel egybekötött poszterszekció. (Fényképek: Trupka Zoltán)
A szóbeli előadások nagy száma miatt a szerdai programot két párhuzamos szekcióba szervezték. Az egyik előadóteremben a tudományos és műszaki témáké volt a főszerep. Itt a résztvevők hallhatnak például a műholdas földmegfigyelés magyarországi lehetőségeiről, a Hold kutatásának perspektíváiról, egy antarktiszi bázis bezártságban élő személyzetének pszichológiai vizsgálatairól. Lehetetlen felsorolni az összes érdekes témát, de az előadások kivonatai elolvashatók a H-SPACE 2020 konferencia kiadványában.
Nem volt kevésbé érdekes az űroktatással és ismeretterjesztéssel foglalkozó szekció sem. Másnap reggel folytatódott a szóbeli előadások programja, először a tudományos, majd az oktatási témákkal. Egyebek mellett volt szó a műholdas helymeghatározás alkalmazásáról a légi irányításban és a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó magyar vonatkozású kémiai kísérletről. Előadást hallhattak a résztvevők többek között a tavaly év vége felé felbocsátott második és harmadik magyar műegyetemi „zsebműholdról” (SMOG-P és ATL-1) és az alakuló magyar űrmérnökképzésről.
(Fotó: Űrvilág)
A konferenciához kapcsolódóan az első estén játékos kvízest volt (AstroQuizNight), a csütörtöki nap délutánján pedig a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Távközlési klubjának rendezvényén a WRC-19 hazai szempontú eredményeit járták körül.
A H-SPACE 2020 konferencia regisztrált hallgatósága meghaladta a 200 főt. A sorozatnak lesz folytatása is, de az eddigi szokásoktól eltérve nem évente, hanem minden második évben. A tervek szerint a páratan években – így jövőre, 2021-ben is – a MANT Magyar Űrkutatási Fórumára, a hazai űrszakma hagyományosan legnagyobb seregszemléjére kerül sor. Kapcsolódó cikkek:
H-SPACE 2020 nemzetközi konferencia Budapesten
H-SPACE 2020: megvan a program!
Már a start utáni napokban feltűnt, analizálva a SMOG-P-ről érkező telemetriát, hogy néhány alegység – akkor még talányos okból – a biztonságot szolgáló tartalék egységre váltott.
