Űrkutatás Napja 2016 (2. rész)

Az október 21-én rendezett Űrkutatás Napján érdekes előadások, és a szervező MANT megalakulásának 30. évfordulójáról megemlékező ünnepség is volt.

Előző cikkünkben az űrmérnök szak hazai bevezetésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat ismertettük. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) által szervezett Űrkutatás Napja 2016 rendezvény második blokkjában húsz perces előadások hangzottak el különböző aktuális témák kapcsán. Elsőként Tari Fruzsina (NFM MŰI) szólalt fel, aki mintegy a tavalyi beszédére reflektálva mondta el az ESA-csatlakozásunk óta eltelt év fejleményeit. Előadásában három témakört érintett: az ESA-tagságunk elmúlt egy évét, annak eredményeit, illetve kitért arra is, hogy mi várható a közeljövőben.

Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Iroda vezetője tart előadást.

Már 1991-től létezett együttműködés Magyarország és az ESA között, viszont szerződést csak 2015-ben, majdnem pontosan egy éve kötöttünk. Nehéz arról beszélni, hogy milyen eredményekkel rendelkezünk, hiszen egy év egy ilyen területen nem túl hosszú idő. Mégis annak érdekében, hogy kielégítsék a nagy érdeklődést, egy információs körutat rendeztek, mely során különböző városokban nyilatkoztak arról, hogy melyek azok a lépések, amelyeket már megtettünk, mint ESA tagország. Ezen felül ellátogatott hazánkba az Európai Űrügynökség főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner. Egy fél napot töltött a Parlamentben, ahol mind a minisztérium, mind az egyetemek oldaláról jelen voltak a fogadóbizottságban. Így Magyarország az első „bemutatkozó körén” túl is esett. De nem csak minket látogattak meg, mi is rendszeresen szervezünk szakmai utakat. A jövőbeli lehetőségek tekintetében pedig számtalan rendezvényről esett szó Magyarországon és külföldön egyaránt.

Második előadóként Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa kapott mikrofont, aki a Rosetta küldetés elmúlt két évéről mesélt. Az űrszonda közel tíz év alatt érte el az üstököst, ebből három évig ki is volt kapcsolva. A leszállóegység három napon keresztül végzett méréseket a felszínen, majd később a keringőegység is az üstökösmagra ért. Arról, hogy melyik volt a legfontosabb felfedezés, nagyon nehéz nyilatkozni, hiszen rengeteg jelentős kutatás indulhatott a Rosetta küldetése kapcsán. Maga a felszín is meglepetéseket rejtett magában, például a földi élet eredete kapcsán. Bár az üstökös fényvisszaverő képessége nagyon alacsony, mégis a feljavított képek – melyek kutatók százait fogják az íróasztal elé szegezni – egy egészen különleges világot tártak elénk.

Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke a jelenlegi európai Mars-kutatás eredményiről beszélt, ezen belül is részletesebben az ExoMars küldetésről. Elmesélte, hogy maga a program elég nehézkesen indult, főleg finanszírozási szinten. Éppen ezért is történhetett, hogy az első misszió ilyen jelentős késéssel tudott csak elindulni. Az elmúlt napokban bolygó körüli pályára állt a Trace Gas Orbiter űrszonda, október 16-án sikeresen levált a leszállóegység, ám a felszín elérése október 19-én sajnos sikertelen volt. Valószínűleg az ernyő kinyitásával lehetett gond, és a műszer becsapódhatott a Mars felszínébe. A kudarc ellenére az ExoMars program folytatása várható, de Both Előd hangsúlyozta, hogy további késésekre nincs lehetőség, hiszen a már ott lévő egységek működési ideje véges.

Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke az egyesület 30 évvel ezelőtti magalakulásáról beszél.

A rendezvény befejező előadása során Almár Iván mesélt és vetített képeket a MANT alakulásáról, annak történetéről. Ezt a MANT idei díjainak átadása követte, majd Solymosi János felvágta a MANT születésnapi tortáját.

2016-ban a MANT Nagy Ernő-díját Zombori Ottónak (középen) ítélték. Az átadók: balról Solymosi János, jobbról Bacsárdi László, a MANT elnöke, illetve főtitkára. (Az idei Űrkutatás Napján a másik kitüntetett Arnócz István volt, aki a Magyar Asztronautikai Társaságért Oklevelet kapta.)

A MANT 30 éves születésnapi tortáját az elnök és a főtitkár együtt vágta fel. (Fényképek: Trupka Zoltán)

A rendezvény után a résztvevők még hosszasan beszélgettek egymással, az előadókkal, akinek pedig alkalma nyílt még egyszer végignézhette a digitális planetárium vetítését.

Kapcsolódó cikkek:
Űrkutatás Napja 2016 (1. rész)
PROGRAMAJÁNLÓ: Űrkutatás Napja 2016
Képes beszámoló az Űrkutatás Napjáról

Kapcsolódó linkek:
Magyar Asztronautikai Társaság