Az Európai Űrügynökség (ESA) diákműholdja tavaly december 3-án állt pályára. A kezdeti nehézségek után most megkezdődhet a beüzemelése.
Az ESEO (European Student Earth Orbiter) az ESA oktatási-képzési céllal készített diákműholdja, amelynek építésében, előkészítésében több magyar csoport is részt vett. Amint azt a műholdat alacsony Föld körüli pályára állító Falcon-9 rakéta startjakor is megírtuk, az ESEO működése szempontjából alapvető fontosságú központi energiaellátó rendszer a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) készült. Ugyancsak a BME hallgatói fejlesztették a naptevékenység és a földi ionoszféra kapcsolatát vizsgáló Langmuir-szondát, egy plazmadiagnosztizáló műszert. A háromtengelyű szilícium detektoros űrdoziméter, a TRITEL pedig az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrdozimetriai Kutatócsoportjának és diákcsoportjuknak a munkája.
Fantáziakép az Európa fölött repülő ESEO műholdról. (Kép: ESA)
Eddig nem nagyon látott napvilágot részletes információ az ESEO működéséről – nem véletlenül, hiszen a kommunikációban a sikereket szokás kiemelni... Most viszont megtört a jég, miután megjött a siker is. Az ESA híradása nyomán az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportja honlapján gyorshírben számoltak be arról, hogy izgalmas hetek-hónapok után végre kiderült: a diákműhold létfontosságú alrendszerei rendben működnek, a műhold fogadja a parancsokat és elkezdődött az alrendszerek beüzemelése is.
Az ESA szakemberei és a programban részt vevő diákok közösen dolgoznak a műhold földi irányítóközpontjában. (Kép: ESA)
Közvetlenül a pályára állás után a földi állomások rendben vették az ESEO műhold jeleit, annak azonban hetekig nem sikerült fogadnia a földi parancsokat. Ezért a csapat tagjai izgalmak közepette várhatták az új évet. A Bolognai Egyetem és a Vigói Egyetem hallgatói – a műholdprojekt fővállalkozója, az olaszországi SITAEL űripari cég, valamint az ESA szakértőivel karöltve – kitartó munkát követően végül sikeresen felvették a kétirányú kapcsolatot a műholddal. Ehhez egy az eredetileg tervezettnél nagyobb teljesítménnyel sugárzó földi állomást kellett igénybe venni. A telemetriai adatok elemzése alapján a fő alrendszerek – köztük a BME által készített központi energiaelosztó rendszer – rendben működnek. A biztonsági üzemmódból sikeresen átállt a műhold nominális üzemmódba és a napokban elkezdődhetett az űreszköz beüzemelése. Még hetekbe telik, amíg minden egyes alrendszer beüzemelése megtörténik. Ezt követően indulhat a műhold tervezett hat hónapos küldetése, köztük az MTA EK által koordinált és szakmailag támogatott diákcsapat (ESEO-TRITEL), valamint a BME hallgatóinak Langmuir-szonda (LMP) kísérlete is.
Hogy miért nem sikerült a műholdnak vennie az eredeti erősséggel felsugárzott parancsokat, azt még vizsgálják. De mivel most már nincs akadálya a kétirányú adatkapcsolatnak, ezért megkezdődhet a beüzemelés, aztán pedig a tudományos munka is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ESEO és 63 másik
Már Kaliforniában az ESEO
Révbe ér az ESEO
Megkezdődött az ESA diákműholdjának beüzemelése (ESA)
Gyorshír: Az ESEO végre beüzemelés alatt! (MTA EK)
A végső tesztek vannak már csak hátra, még az idén elindulhat az európai diákműhold – rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel.
