Cygnus OA-7

Az Orbital ATK teherűrhajója a NASA megbízásából fontos kísérleti berendezésekkel indult útnak a Nemzetközi Űrállomás felé.

A részben az Egyesült Államokban, részben Olaszországban épült, az Orbital ATK cég által üzemeltetett teherűrhajó ezúttal a floridai Cape Canaveral bázisról, a United Launch Alliance (ULA) Atlas-5 rakétájával indult. A start időpontja április 18-án magyar idő szerint 17:11 volt.

A Cygnus OA-7 teherűrhajó küldetéséről két jelvény is készült. Jobbra a megrendelő NASA, balra az Orbital ATK magánvállalat változata ugyanarra a témára. (Kép: Orbital ATK / NASA)

A hetes számú Cygnus közel 3,5 tonna tömegben visz kísérleti eszközöket, berendezéseket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. A teljesség igénye nélkül néhány érdekesség a kísérleti programból, amit az ISS-en szolgálatot teljesítő űrhajósok fognak elvégezni az elkövetkező időszakban.

Rákbetegek kemoterápiás gyógyszerei mellékhatásainak csökkentését várják attól a súlytalansági kísérlettől, amelynek során a daganatos szövetek – a földi laboratóriumok Petri-csészéivel ellentétben – nem két dimenzióban, hanem közel gömb alakot felvéve növekednek. Ez jobban közelíti a daganatok kialakulását az emberi szervezetben. A remények szerint az űrállomáson elért eredmények felgyorsíthatják a gyógyszerfejlesztéseket a Földön. A felküldött minták sejtjei fagyasztott állapotban kerülnek az űrállomásra, a vizsgálatokat a felolvasztásuk után kezdik. A kísérletsorozat gondos elvégzéséhet meglehetősen sok űrhajós-munkaidőre lesz szükség.

Az amerikai belbiztonsági szerveknél használatos hordozható sugárzásmérő berendezések fejlesztését ígéri egy kristálynövesztési kísérlet az ISS-en. Ha sikerrel jár, mind a gamma-, mind a neutronsugárzás detektálására olcsóbb, kisebb méretű eszközök lesznek gyárthatók. A majdani űrbeli növénytermesztés és élelmiszertermelés megvalósítása felé tett lépés az Advanced Plant Habitat (fejlett növényház) nevű berendezés, amely ugyancsak a Cygnus OA-7 segítségével jut az ISS-re. A kisebb hűtőszekrényével vetekedő méretű eszközben 180 érzékelő van, amelyekkel pontosan figyelemmel tudják kísérni a fény és a víz mennyiségét, a levegő összetételét és páratartalmát a kísérleti növények termesztésére szolgáló kamrában. A berendezés első próbáit búza és egy kis termetű virágos növény, a lúdfű (Arabidopsis) segítségével végzik, a magjaik egy pizzásdoboz méretű egységben utaznak. Siker esetén novembertől indulhatnak „élesben” a növénybiológiai kísérletek.

A növények számára készült, négy-öt év fejlesztési munkáit beteljesítő berendezés, még a Földön. (Kép: NASA / Bill White)

A Cygnus nem kevesebb mint 38 apró, CubeSat kategóriájú műholdat is magával visz. Ezek közül 34 átkerül az ISS-re, ahonnan a japán Kibo modulban működő szerkezet segítségével jutnak majd önálló Föld körüli pályára. További 4 CubeSat a teherűrhajóhoz rögzítve marad, és csak annak az ISS-ről való leválása után, de még a légköri megsemmisülés előtt, várhatóan júliusban önállósul. A Cygnus az űrállomás elhagyása után először kissé magasabb pályára kerül, kb. 500 km-es magasságban bocsátja ki a kis műholdakat. A teherűrhajó légkörbe merülését megelőzően folytatódnak a tűzbiztonsági kísérletek, amelyek előzőleg már két Cygnus fedélzetén is helyet kaptak. A cél a lángok terjedésének vizsgálata a súlytalanság körülményei között, az eredményeket a következő generációs űreszközök tervezéséhet hasznosítják majd. Maga a légköri belépés sem múlik el kísérletezés nélkül, hővédő pajzs építéséhez szánt újfajta anyagokat próbálnak majd ki, egyszerre háromfélét.

Kapcsolódó cikkek:
Cygnus: elégés előtt égetés
Ez az Antares nem olyan Antares...

Kapcsolódó linkek:
A Cygnus által szállított kísérletek részleteiről (Spaceflight Now)
A Cygnus startja (Spaceflight Now)