Az űrállomás hatása, új szabadalmakban mérve

Egy friss tanulmány szerint 1981 óta folyamatosan nő a súlytalansággal kapcsolatos kutatások nyomán született szabadalmak száma az Egyesült Államokban.

A szerző, Mark Uhran, a NASA korábbi vezető munkatársa szerint a közeljövőben, mivel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) immár lényegében kész van, ez a növekedő trend folytatódni, sőt gyorsulni fog. Az 1981 óta bejegyzett szabadalmak közül összesen 818 kapcsolatos a „mikrogravitáció” kifejezéssel. (Ezt szokás használni a súlytalanságra, habár a kifejezés meglehetősen félrevezető, hiszen az űrállomás keringési magasságában a gravitáció, a Föld tömegvonzása egyáltalán nem tűnik el. - A szerk.) E nyilvánvalóan az űrkutatással kapcsolatos találmányok évenkénti megoszlását, és a növekedési sebességet az alábbi grafikon ábrázolja.

Az űrrepüléshez és az ISS-hez kapcsolható mikrogravitációs tárgyú szabadalmak száma az elmúlt három évtizedben. A grafikon vízszintes tengelyén az évek, 1981-től 2011-ig. A piros oszlopok és a bal oldali skála a szabadalmak évenkénti számát mutatja, a kék háromszögek és a jobb oldali skála az adott évig összesített (kumulatív) darabszámokat. (Kép: M. Uhran)

A szabadalmaztatott eljárások száma valójában a kutatások egyre növekvő gazdasági potenciáljára jellemző. A tanulmányban figyelembe vett, már megítélt szabadalmakon túl az elmúlt évtizedben 580 alkalommal nyújtottak be súlytalanságban végzett kutatásokhoz köthető szabadalmi kérelmeket az USA-ban. (Ezeken felül nyilván van egy sor más olyan szabadalmaztatott módszer, amelynek a leírásában nem szerepel a mikrogravitáció, ugyanakkor kapcsolatba hozhatók az ISS-en végzett munkával – ezekkel Uhran tanulmánya nem foglalkozott.)

Jelentőségük szerint sorrendben az első négy kategória, amelyben a vizsgált szabadalmak születtek, azt is megmutatja, hogy az űrállomáson végzett munka mely területeken a leggyümölcsözőbb. A szabadalmak több mint egyharmadával a biotechnológia vezet (36%). Ezt követik a műszeres és vizsgálati eljárások (13%), az anyagtechnológia (12%) és az űrberendezések gyártása (12%).

Úgy tűnik, hogy a makromolekulák kristályainak növesztése súlytalanságban, valamint a kórokozó baktériumok elleni oltóanyagokkal végzett kísérletek jelentik a legnagyobb gazdasági és egészségügyi potenciált az űrállomáson folyó kutatások közül. Míg kezdetben az amerikai kormányzati szektorban született eredmények domináltak az új szabadalmakban, mostanra az ipari szereplők vették át a vezető szerepet ezen a téren. Most, hogy a Föld körül keringő laboratórium elkészült, már csak politikai akarat és az erőforrások jó menedzselése szükséges ahhoz, hogy ezt az egyedülálló lehetőséget a lehető legjobban kihasználják – állítja Mark Uhran.

Kapcsolódó cikkek:
Mire jó a Nemzetközi Űrállomás? (1. rész)
Mire jó a Nemzetközi Űrállomás? (2. rész)

Kapcsolódó linkek:
Tanulmány az ISS egyre jobb hasznosításáról (NASA)