1969. július 20-án ember szállt le a Holdon. De az ember holdraszállásának programja egy borzalmas katasztrófával kezdődött, ami az egész program létét is majdnem megkérdőjelezte.
A Gemini program dicsőséggel vonult nyugdíjba 1966 végén. A tervek szerint a holdutazás előkészítése a legkisebb döccenő nélkül kellett volna továbbhaladjon, csak éppen már egy másik programban, egy másik űrhajóval. A tervezők 1967. február közepére, végére – két hónappal az utolsó Gemini űrhajó leszállását követően – tűzték ki az új holdűrhajó berepülését. A Hold eléréséért folyó versenyben hatalmas tempót diktált a NASA, a két program – a Gemini és az Apollo – párhuzamosan zajlott és míg a Gemini űrhajósok begyakorolták a holdutazás űrműveleteit, addig egy másik űrhajóscsoport a készülő Apollo űrhajó gyártásában és mielőbbi felbocsátásának előkészítésében vett részt. Így lehetett, hogy 1967 elején a NASA már repülőképes holdűrhajóval rendelkezett.
Az Apollo program tervezői úgy döntöttek, hogy szintén a gyorsaság jegyében két Apollo űrhajó altípust is építenek, a Block I-et és a Block II-t. A Block I tulajdonképpen egy Holdhoz sohasem repülő változat volt, amelybe minden alaprendszert beépítettek, és amellyel igazolni lehetett volna a koncepció képességeit, azt, hogy az új űrhajó képes megállni a helyét az űrben. Ebből azonban még hiányzott minden olyan berendezés, amelyre speciálisan a holdrepülésekhez lett volna szükség (dokkolószerkezet, randevúradar, stb.). Ha a Block I bizonyított, akkor lépett volna színre a Block II, a teljesen felszerelt holdűrhajó, amellyel az Egyesült Államok lebonyolíthatta volna a történelmi repüléseket.
Az Apollo űrhajók gyártósorán két Block I-es űrhajó is elkészült 1966 végére. Ezekkel két repülést terveztek: az addigra biztonsággal tesztelt Saturn-IB rakétával – a holdrepülésre szánt Saturn-V „előtanulmányával” – Föld körüli pályán repülték volna be az űrhajósok a szerkezetet. Két legénységet is kijelölt Deke Slayton, elsőként a Gus Grissom, Ed White, Roger Chaffee triót, a második repülésre pedig Tom Staffordot, Gene Cernant és John Youngot. A gyártásban leginkább előre tartó parancsnoki és műszaki egységet, a 012-est Grissomék kapták meg és egy február végi starttal próbálhatták volna ki. Addig viszont a január tesztekkel telt. 1967. január 27-t a start szimulációjára szánták: ekkor a terv szerint az űrhajósoknak teljesen végig kellett mennie a visszaszámlálás alatti műveleteken egészen a nulláig, hogy megbizonyosodjanak, az űrhajó hibátlanul működik majd a start során.
A starttesztek nem mentek simán. Az űrhajósok kora délután helyezkedtek el az üléseikben és sorra mentek végig az ellenőrzőlistán, de egy alattomos kommunikációs hiba folyton megállásra késztette a folyamatot. A hiba egyre bosszantóvá kezdett válni, hisz a teszt végtelen hosszúra nyúlt tőle, az idő már estébe hajlott. – Jézus Krisztus! Hogy akarunk a Holdra jutni, ha már két-három épület között sem tudunk kommunikálni? – kesergett Grissom parancsnok űrhajóstól szokatlan türelmetlenséggel. Alig egy perccel később az akadozó rádióadás döbbenetes üzenetet közvetített a kilométeres távolságban levő irányítóközpontban ülőknek: – Tűz van idebenn!
Az űrhajó belsejében tűz támadt, az ajtaján levő ablakot vevő kamera tragikus képeket rögzített, hatalmasra növő narancsszínű lángokat és az egyik űrhajós karját, amint tehetetlenül üti az ablakot. Aztán kis idő múlva technikusok érkeztek, de csak az ajtó tehetetlen feszegetésére telt tőlük, míg végül a kabin nem bírta a tűz forrósága miatt hatalmasra növekvő nyomást és egy hatalmas dörrenéssel felhasadt az oldala, sűrű, fojtogató füsttel töltve meg a képet. A mentésre érkezett technikusok a füsttel mit sem törődve – csak már-már a fulladás határán kirohanva a Fehér Szobának nevezett helységből egy szippantásnyi lélegzetért – tovább küzdöttek az idővel, a Halállal. De csatát vesztettek. Öt és fél percig tartott kinyitni az űrhajó ajtaját, ez idő alatt viszont a tűz megölte az űrhajósokat. Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee nem voltak többé, egy ártatlan teszt áldozatául estek.
(Képek: Apolloarchive.com)
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
A Gemini utolsó felvonása: 40 éve repült a Gemini-12 (1. rész)
A Gemini utolsó felvonása: 40 éve repült a Gemini-12 (2. rész)
„Tűz van idebenn”: 40 éve történt az Apollo-1 katasztrófa (2. rész)