Lélegeztetésre vagy rakétába?

A folyékonyoxigén-ellátás koronavírus-járvány okozta problémái az űreszközök felbocsátását is érinthetik.

A világjárvány és az űrtevékenység efféle közvetett összefüggésére a minap egy szakmai konferencián Gwynne Shotwell, a SpaceX elnök-vezérigazgatója hívta fel a figyelmet.

Gwynne Shotwell a 36. Űrszimpóziumon, Colorado Springsben. (Fotó: Thomas Kimmell)

A SpaceX június vége óta nem hajtott végre egyetlen indítást sem, bár nem feltétlenül az oxigén hiánya miatt. A Starlink műholdak ugyanis átalakítás alatt vannak, lézeres kommunikációs berendezést kapnak az egymás közötti adatátvitelhez. Így felbocsátásuk egyelőre szünetel, talán szeptemberben indulhat újra. A floridai Kennedy Űrközpontban pedig folynak a következő Dragon teherűrhajó (CRS-23) szombatra tervezett indításának előkészületei. Mint sok más hordozórakéta, a Falcon-9 is folyékony oxigént használ az üzemanyagához oxidálószerként. Csakhogy a lélegeztetőgépek üzemeltetéséhez is szükség van a cseppfolyós oxigénre, ezért világszerte hiány mutatkozik az anyagból.

Shotwell szerint jelenleg a beszállítási láncukban a legnagyobb problémát a folyékony oxigén akadozó ellátása okozza, hiszen a kórházak beszerzései elsőbbséget élveznek. A koronavírus delta variánsa okozta megbetegedések jelenleg tapasztalható felfutása az oxigénigényt is megnöveli. Floridában az ivóvíztisztításra használt készletek is felére csökkentek, így már a lakókat is megkérték arra, hogy takarékosan bánjanak a vízzel. Az űrszektorban nem csak a SpaceX tapasztalja a problémát. Tory Bruno, a United Launch Alliance vezérigazgatója szerint az is előfordulhat, hogy emiatt késik majd a következő, 9-es számú Landsat földmegfigyelő műhold jelenleg szeptember 16-ára tervezett indítása Kaliforniából, egy Atlas-5 rakétával.

Kapcsolódó linkek:
A folyékony oxigén hiánya hatással lehet az űrindításokra (Space News)